Mi is pontosan a klinikai halál, és a élmények, vajon tényleg a túlvilági utazásról szólnak?

Könyveket tudok ajánlani a témában, amiben kifejtik, hogy melyik magyarázat miért nem helytálló.

Dr. Eben Alexander agykutató-neurológus és a saját példáján keresztül is bemutatja azt, hogy miért nem lehet agyi tevékenység (A mennyország létezik c. könyv).

Vagy R.A. Moody - Élet az élet után könyvében még néhány magyarázatot (pszichológiai, stb.) cáfol.

Velük egyetértek ezekben.

Dr. Eben Alexander még mindig menő? Az őt kezelő orvosok már rég megcáfolták az állításait, szegényke sosem volt halálközeli kómában, orvosilag előidézett mesterséges kómában volt, tehát amit látott az nem lehet halálközeli élmény hanem pont hallucináció amit a tudomány állít. Arról nem is beszélve hogy egy kókler aki orvosi műhibákat követett el és meghamisította az eredményeket hogy ezt elfedje. Ennek eredményeként súlyos kártérítéseket kell fizetnie a betegeinek. Érdekes módon miután ettől anyagilag rossz helyzetbe került írta meg a könyvét amivel jól megszedte magát, szép hazugságokat mindig el lehet adni jó pénzért. :D Annak is gyanúsnak kellene lennie hogy könyvét évekkel a kómája után írta csak meg, ha valóban átélt valami csodát akkor mire várt addig? Ja, hogy addig nem volt szüksége pénzre. :DDD

R.A. Moody meg egyszerűen figyelmen kívül hagyta az őt nem igazoló eseteket, úgy könnyű valamit bizonyítani ha elhallgatja az adatokat. Azon kívül az eseteket nem kezelte megfelelően (pl. a klinikai halál nem minden esetben bizonyított, az esetek egy része évekkel ezelőtt történt tehát a visszaemlékezés nem megbízható), ezért nem vonható le belőlük biztosan helyes következtetés. A szokásos ezoterikus anekdota színvonal.

Dick Swaab: Az agyunk mi vagyunk című könyvét ajánlom(A holland agykutató intézet vezetője volt a fazon). Érthető módon magyaráz az agykutatásról, végigmegy az emberi agy fejlődési és időskori romlásának folyamatán, magyaráz lehetséges eltéréseket a normálistól és azok következményeit ( pl. homoszexualitás, skizofrénia), kitér az agy furcsaságaira (pl. fantomfájdalom, lebegés klinikai halálban) és ezek kutatásaira és ismert tényeire.

Én hiszek, abban,hogy a föld csak egy állomás. Lelkünk nem hal meg. Nekem volt tizenévesen egy fura élményem. Már akkor sem éreztem magam idevalónak mármint a földre. Nem akartam itt lenni,tanulni,dolgozni,férjhez menni, gyereket szülni, és beállni a "sorba" nekem ez olyan elfogadhatatlannak tűnt, semmi célom nem volt, nem akartam semmit,egyszerűen nem akartam ezt az egészet. Mikor ezek a gondolatok érzések rámtörtek, hirtelen mintha "magamhoz tértem volna", egy belső hang ,sajátom,izgatottan mondogatta ,hogy ki akarok innen szabadulni,ki akarok repülni, ekkor elkezdtem nézni a kezeimet a testemet, mintha akkor eszméltem volna fel igazán ,hogy be vagyok zárva, börtönnek ,szűk kalitkának éreztem a saját testemet.Családomra nem is gondoltam, csak arra hogy ki kell törnöm. Ez az "élmény" rövid ideig tartott talán fél percig mikor újra "önmagam" lettem. Legalábbis az a tompaság tért vissza amivel addig szemléltem mindent. Az élmény alatt sokkal éberebb voltam, és tisztább volt a tudatom.

Itt sok halálközeli élményről lehet olvasni.

[link]