Szerintetek visszaüthet a sors, az élet mindenkinek benyújtja-e a számlát? A mondás úgy tartja: "Isten nem ver bottal. "
Alapvetően nem érdekel különösebben az ezotéria meg a hasonló dolgok, viszont két olyan történet is megesett a közelemben, amit nem tudok mire vélni.
Az egyik rokonom lányának zátonyra futott a házassága, mivel a nő nagyon ivott, és nem tudta letenni a poharat. A nő exférjét, aki már akkoriban haldoklott a daganatos betegsége miatt, a már fentebb említett rokon megátkozta, abban bízott, hogy minél hamarabb eltávozik a volt veje az élők sorából. Nos, a férfi el is hunyt, viszont pár hónap elteltével a rokonom lánya kórházba került, ahonnan már nem került ki élve. A patológus szerint szívelégtelenség okozta a halálát.
A másik eset pedig: a faluban, ahol élünk, él egy nagyon irigy és rosszindulatú nő, akit szinte mindenki utál, mivel rengeteg embert összeugrasztott. Állandóan másokkal foglalkozik, hogy kinek milyen a gyereke, azon spekulál, hogy XY mennyit költhetett el egy bevásárlás alkalmával, stb. Bármilyen rossz esemény is történik, kárörvend, a munkatársait is mindennek lehordja a hátuk mögött. Nos, nemrégiben megszületett az unokája, aki fogyatékkal jött a világra, mint utólag kiderült: nem lát semmit.
Bíró Miklós nevű felhasználó válasza:
Kedves Kérdező!
Már írtam, hogy itt a tkövetkezmények törvényéről van szó. Tehát,hogy ugyanazt Kapja vissza, így nem igaz. Igaz az, hogy a gaztett,a gonosztett (akár emberrel,akár állattal,akár növénnyel) tett valaki,kikerülhetetlenül bűnhődést von maga után.
Három történetet szándékozok írni, melynek valamiképp én is részese voltam.
Mivel hazug világban élünk, és itt is előfordulnak hazugságok, már most írom mindhárom írásomról: Úgy legyen irgalmas hozzám a Mindenható Isten, itt és majd az öröklétben, ismétlem: itt és majd az öröklétben, amilyen tisztán, igazul bántam én a szavakkal.
Első történet:
Sok évvel ezelőtt meg akartam nősülni. A leányt érdekelte személyem. Az apja tiltotta tőlem. – Különösebb oka nem lehetett rá.- Egy olyan (jó torkú, iszákos) fiatalembert szemelt ki lányának , akit ő akart.
A lakzi meg volt. Az apa fél évvel ezután meghalt a dunaújvárosi kórhátban.
Sajnos ez a házasság tönkrement, mert a férj a sok ivás miatt megkapta a delírium trémenszt.
Később megtudtam, hogy Éva már volt menyasszony., már a házasságkötés is tervben volt, mikor a két apa összekülönbözött. Éva apja mondta: „Én adom a hízott disznót, akkor nálam lesz a lakodalom.” Ez az esküvő ez miatt maradt el.
Szánta Éva sorsát, de nem léphettem az apja helyébe, azt is gondolva: ha nem tudta kimondani: nekem ő kell, akkor talán itt nincs is valami nagy szerelem.
Ha már ez itt így szóba került, mondom az apáknak anyáknak: Több a lány, mint a mesebeli herceg. És fordítva: Több a fiú, mint a hercegkisasszony.
Tudok orvosról aki verte már a feleségét, de kőművesről is, aki nem iszik szeszt.
Véleményem: A szülők joga, sőt kötelessége, hogy véleményt mondjanak, de a döntés joga normális gyerek esetében a házasulandóké.
Jóreménység esetében sem tudható egy házasságról, hogy mivé válik.
Ime a bizonyosság, hogy az apa mennyire melléfogott.
A tettkövetkezmények törvénye itt sem maradt el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!