Honnan származnak a legendák? [Többi lent]

Melyik legendának mi... Ott is vannak kitaláltak és elferdítettek is.

pl. az lehet, hogy eltűnt 10 gyerek, de tuti nem a kedves fent említett bagoly miatt.

Nézetem szerint az emberek egy része színes fantáziával megáldott, de ezeket kiröhögik, nagy többségük azonban nem tud semmit kitalálni, amit nem tapasztalt, mint pl. én se.

Kiindulási pontok:

1.0. Az ember - pszichéje - lényegétől fogva - istenkereső. Fogékony a spiritualizmusra. Ha istent eltagadják tőle, isetnpótlékot keres, és ekkor szenved.

1.1. Mivel az emebri psziché istenkereső, hajlamos félni, és hajlamos arra, hogy az általa nem ismert, nem meghatározható dolgokat természetfeletti hatalommal vagy jelenségekkel azonosítsa. A hívőnek könnyű dolga van, ott van isten. A nem hívő, babonás, stb. emebrnek maradnak az ezo-izék.

Márpedig a világon bűven akadnak olyan dolgok, melyek nem megfelelően tájékozott emberek számára érthetetlenek és félelmetesek. A középkor emebre a gyógynövények hatását is természetfeletti erővel, angyalokkal, rontással magyarázta, hiába próbálta a tudós apáca, Szent Hildegard, és a muszlim Avicenna egyesült erővel, más világnézeti kérdésekben nem tapsztalható egyetértésben a fejükbe verni, hogy mindössze a növény hatóanyagairól van szó, melyek egyébként kivonhatóak és elkülöníthatőek.

Ha már a szóba jöttekről van szó, a sellőlegendák alapja a tengeri tehén, azaz a lamantin, a szirénfélékhez tartozó, az elefánttal közeli rokon,a fókákkal nem rokon , békés, növényevő tengeri emlős,amely számos meleg tenegrben honos. (Egyetlen hideg égövi faja volt, a steller tengeri tehén, de ezt a XVIII. században sikerült kiirtani). Ez a jószág kb. antropomorf alkatú, alul úszólábú, felöl hosszú úszükkal, emebri fejalakkal, hosszú , karnak tűnő melső úszókkal, és méretes mellső cickókkal (mármint a nőstények).

Adott egy tengeren hánykolódó, messze földre kalandpzptt, ezért azt mond, amit aakr, hajó. Rajta fél éve vízen lévő matrózokkal, akik a skorbut ellenére olyan kanosak, hogy meghúznának egy női biciklit, ha volna. Meglátnak a parton egy adag félig emebrnő, félig haltestű valamit fél kilométerről. Otthon megkérdezik, oszt, szépek voltak-e? Most mondják azt, hogy nem, böhömök voltak, kopaszok, baromi rondák? Persze , hogy nem ezt mondják, hanem azt, hogy gyönyörűek, lángvörös hajjal, és volt velük egy ficánka nevű bohóchal, meg egy szebasztián nevű rák...

Vérfarkas sincs, de a farkas mindig is misztikus totemállat volt, és olyan ügye,s hogy az eltűnése és erdei emebrré válása ab ovo. Én 2011 koratvaszán, még havon a Pes-kőtől nem messze a Bükkben úgy futottam össze két farkasal, hogy addig bírták ideggel, míg tíz méterre nem voltam tőlük, akkor ugrottak fel a bokorból. (Majd kétméteres, 115 kilós férfinek a legkiéhezettebb farkas se mer nekimenni). Kicsit megdöbbentem, két villanás, és a farkasok már sehol se voltak. Nyomon követtem őket fél kilométert, hogy lefotózhassam őket, de egy sziklás terepen megszakadt a nyom, és volt farkas, nincs farkas, vérfarkas.

Aki járt már csendes őszi süket ködben hatalmas bükkösben vagy fenyvesben, mikor csak pár holló károg, de egyébként teljes a süket csend, mikor a pára lebben az ágak között, annak nem kell magyarázni, hogy mind bokor mögött szellemet lát. Ha ilynekor felrebben egy uhu az ágról , akkor a vámpírt se.

Az uhu is erősen antropomorf. Szerintem a vámpír-, koboldlegendák alapja az uhu. A hatalmas tollpamacsos, gyakran 70 centi magas bagoly, ha ül egy ágon, alacsonyan, szemközt, kopott, kopasz ágvégnek néz ki erjtőtollaival, de a felrebben, pláne alkonyatkor, aközel kétméteres szárnyfeszével,az összehuygoztatja az emebrt. Ha nem repül fel, gyak odébbugrik, akkor nem vámpír volt, hanem kobold.

Az erdő sötétjében , a fák alatt átszikló szirti sas a ködben olyan, akár a lidérc. A mocsárból felszálló metán, ha difoszfint is tartalmaz - és melyik rohadó mocsárgázban nincs difoszfin- magától meggyullad, és kékes lánggla, hangtalanul ég. Nesze neked lidércfény. Számos európai gombafaj is világít éjjel. A Bükköt járó, de a kárpáti emebrek is ismerik, a "lidérctaknyot", egy nyálkagombafajt, őssze jelenik meg, és sápadt kékes fénynel világít éjjel. Sámos finom gombafonalra úgy fagy rá a jég, hogy földből kinövő, ismeretlen valamire emlékeztet, de olyan finomak a jégkristályok, hogy a hajnali szellő összezúzza. Fehér test a hajnali derengésben, mely a nap első sugarára hangtalanul összeomlik. Test, látható, hogy test, gyakran méter magas is megeleht, és pakk, tűnik el. Szellem. Ugyan. Csak dér.

Városi ember meg mindet bevesz, csak a részf...szú bagolyét nem.