A testi, lelki érzések miért erősebbek álomban? Mit lehetne tenni, hogy a valóságban is olyan legyen az érzékelés?

Álmomban általában sokkal intenzívebben átérzem az örömöt, bánatot, félelmet, bármilyen érzéseket és a testi érzékeléseket is, például tapintás, illatok, ízek, vagy más ember testi közelsége...De például a gondolkodásom, temperamentumom, viselkedésem is más álmomban, mint a valóságban .Álmomban sokkal gyorsabban, ügyesebben, spontánabban reagálok dolgokra.Tehát vannak álombeli tulajdonságaim, jellemzőim, amik csak álmomban vannak, de ott mindig ugyanúgy működnek, míg a valós énem jellemzői is adottak, csak hát másmilyenek...Szeretnék bizonyos dolgokat megtanulni, "áthozni" az álmaimból, bizonyos dolgokat hasonlóan tenni vagy érezni, mint álmomban.Miért nem sikerül?Hiszen aki az álmomban vagyok, az is én vagyok...Akkor miért nem vagyok olyan a valóságban is? Melyik az igazi??