Lehet szerepmentesen élni? Honnan tudhatja az ember, hogy amikor letesz egy álarcot, alatta/helyette nem egy újabb álarc van?

Olyan emberekkel kell barátkozni, akiknek vannak elveik és értelmesek.

amíg létezik a hamis énképed (már pedig létezik), addig ez az énkép lesz az álarcod

Az önismeret fejlesztésével.

Én csak úgy élek, nem tudok színészkedni nincs hozzá tehetségem.

A kulcs az önismeret. Ettől függetlenül egy ember énképe összetett dolog: amit hozol, ahogy szocializálódsz, amilyen hatások, tapasztalatok értek/érnek: mind-mind hozzátesznek ahhoz, aki vagy. Életünk során millió szerepet játszunk, ezeket tudatosítani nehéz. Egy nőben is ott él a férfi, és fordítva. Színház az egész világ...mindig szerepeket játszunk, a kérdés, hogy ezeket mennyire tudod tudatosítani magadban, ergo megérteni az okokat, megismerni önmagadat, s ezáltal elfogadni minden szerepedet. Ha idáig eljutsz, nem fognak többé az álarcok zavarni- mögéjük látsz, és egy egész részeként szemléled őket.

https://www.youtube.com/watch?v=rzvjFMkfrzM

Nem lehet szerepmentesen élni! Nincsenek álarcok, mert mindegyik álarc mögött te magad vagy, mindegyik te vagy, ha nem lenne "álarca" másnéven "személysége"az embernek egy személytelen, személységtelen gép lenne, aki még magával se foglalkozik nemhogy mással, te csak nyugodtan legyél ilyen, én viszont most rendeltem meg egy újabb álarcot jigsawasat.

Nagy valószínűséggel egy újabb álarc van. De erről szól a világunk, azért vagyunk itt nagy valószínűséggel, hogy mindezt megtapasztaljuk. Ráadásul ezek az álarcok folyamatosan változnak; ahogy cseperedik a gyerek, a "nem szabad"-szülő átváltozik az "elmondom neked"-szülőbe; ahogy érik a párkapcsolat, úgy társz fel egyre többet féltett titkaidból; ahogy jobbá válsz a munkában, annál inkább válsz "dörzsölt ügynökké" a zöldfülű "lelkesből", és így tovább... színház az egész világ. A lényeg, hogy élvezd, és tanulj, taníts.

Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő.... Ezt már 500 éve tudjuk Shakespeare után. Ez ellen kár küzdeni. Ezt ma úgy hívják "az emberi természet".

Sajnos sokszor a rendszer a környezet az aktuális korszak ránk kényszerít álarcokat, szerepeket. Öregszel és kialakul egy értékrended. De attól igen is bizonyos cél érdekében rákényszerülsz hordani az álarcot. Minél közelebb van saját énedhez egyéniségedhez annál könnyebb És ha szerencséd van akkor sokáig ez megmaradhat. De az élet hoz meglepetéseket. Azaz változik az életkörülmény. Diplomás tanárnőnek is el kell menni 65000 forintért csomagoló üzembe, ha nincs más meló. Vagy mit tegyen? hisz nem saját élete , döntése az élet kényszeríti rá. De mondok egy másik jelenleg sokszor felbukkanó problémát. Munka hirdetésben írják, elvárás, hogy motivált legyél. Hirtelen egy mosoly és gyorsabb mozgás kielégíti a munkaadót. De valójában vicc és csalás az egész. Hisz egy munkavállalót a munka adó tud motiválni. Nem magától motivált. A pénz azaz az érte vett, szalámi , nyaralás azaz cél elérése a fontos a munkavállalónak. Aki csak úgy a semmiért motivált az bolond, hisz ilyen nincs. Fizetéssel, lehet motiválni. Aki mást állít az mellé beszél. Bolond mosolyog magában. A szar fizetéshez meg főleg a gyagyás mosolyog azaz motivált. ( Mosoly és motiváltság nem ugyan az. Hanem egy álca a mosoly a motiváltságot próbálja kifelé sugározni, de pont álarc Hisz nem igaz.)