Miért akarja manapság olyan sok ember tanítani a másikat spirituális témákkal kapcsolatban, anélkül, hogy bármiféle tapasztalata lenne azokról a dolgokról, amikről beszél?

Tévedsz én a mai a Szellemek miért ijesztgetnek minket?című kérdésben 6.ik válaszolóként a saját tapasztalatomból vontam le a következtetést.

2 éven keresztül láttam a gyerekemmel együtt néha "szellemet",de hát ki tudja,mi volt az,de ha mindketten ugyanazt láttuk részemről nem igazán tudom elhinni,hogy nem történt meg,csak képzelődtem.

Mikor először láttam akkor besz@rtam az ijedtségtől,egész jól bebeszéltem magamnak,hogy életemben először hallucináltam,de mikor a gyerekem közölte,hogy ő ugyanakkor ugyanott mit látott,majdnem szívinfarktust kaptam.De mondtam,hogy egy szót se többet majd holnap megbeszéljük.

Ezek vagy két éven belül kb 4szer ismétlődtek.A macskánk ez időn belül egyszer intenzíven elkezdett "valakihez" beszélni a szoba közepén.Pedig akkor nem láttunk senkit,de sajnos a félelem miatt elkezdtünk a kamasz lányommal együtt aludni,annyira féltünk.

Szóval nem a tapasztalat hiányában mondom,amit mondok.Hanem ezt szűrtem le.

Ezek a jelenségek azóta elmúltak,de mit ne mondjak baromira nem hiányoznak,úgyhogy részemről azóta is kerülöm az ilyen témájú könyveket,filmeket,a velük állítólagos kapcsolatteremtőket,asztal táncoltatókat stb.