Mindig megérzem ha valaki meghal. Hogy lehet elfogadni a halált?

Tavaly nyáron egy ismerősöm anyukája meghalt és előtte egy hónappal amikor találkozott vele mindig az az érzésem volt hogy amikor megöleli, azt hiszi hogy az utolsó alkalom volt (...) nem mondta el szinte senkinek hogy rákos volt, én sosem láttam akkor még igazán gyászoló embert (csak öreg emberek halálát éltem át, de az így van rendjén)... és amikor meghalt ennek a 30 éves nőnek az anyja, akkor olyan lelki állapotot láttam amit el se akartam volna képzelni (pl.ha valaki rosszat mondott rá, akkor jobb esetben függőlegesen belevágott az ereibe, rosszabb esetben valami tisztítószert ivott gyógyszerrel, szegény ma úgy néz ki mint egy 50 éves drogfüggő de már nem fog ilyet csinálni mert hálistennek már gyereke van.)

az első bekezdés hosszúra sikerült :/

Azóta egyre több általam ismert embernek meghalt az anyja, apja és ez mindig úgy felidegesít mintha az én hibám lenne és egyszerűen rettegek attól hogyan fognak továbblépni ezen. (szerencsére jobban bírták mint a nő)

Múlt hónapban kb minden 2.nap azt álmodtam hogy valaki meghal, vagy a családból (pl. nagymamám és akkor anyámat sajnáltam hogy az anyja meghalt) vagy iskolában osztályból (3 nappal ezelőtt be is következett :'( )

pár hónappal ezelőtt amikor megtudtam hogy valakinek az apja beteg egyből tudtam hogy meg fog halni, pedig már 6 éve folyamatosan volt olyan rossz állapotban mint akkor.

Amikor nem gondoltam a halálra olyan volt mintha senkinek nem halna meg senkije most pedig minden hónapban 2x kb. szembesülök azzal hogy valaki öngyilkos lesz szakítás miatt, meghal egy közeli ismerőse stb.

Nem tudom leírni hogy milyen érzésem van emiatt, de borzalmas, többször azt kívántam hogy bárcsak az én szüleim haltak volna meg (mindkettő alkoholista, szinte közutált személy, rajtam kívül ki veszítene azzal valamit...)

Tudom hogy hülyén hangzik de nehezen viselem ha másnak meghal valakije (nem önsajnállásból írom, tudom hogy nekik ez milliószor rosszabb).

Hogy lehet ezt elfogadni hogy a halál hozzátartozik az élethez?