Szerintetek mi végre vagyunk "MI EMBEREK" itt a földön?

Én úgy tudom, vagyis gondolom, hogy az örökké teremtődő energia folyton sűrűsödik, anyaggá válik, aminek mi vagyunk a jelen állomásai. Az a dolgunk, hogy tökéletessé váljunk. Ha ezt elérjük, kiszbadulhatunk az anyag fogságából, és szellemlények lehetünk megint.

Merthogy az anyagnak alacsony az energia szintje, így állandóan egymás energiáját akarjuk megszerezni. Ebből van az önzés, hatalomvágy , stb. De ha ettől megszabadulunk, akkkor felsőbbrendű lényekké válunk.

-Azért, hogy szívjunk és hogy egymást szívassuk.

-Azért, hogy szembeszálljunk az univerzális entrópiával.

-Azért, hogy szolgáljunk egy Semmi-Istent.

Akkor lenne célunk ha valaki alkotott volna minket.Egy autónak is csak azért van célja mert a gyárban dolgozók/mérnökök adtak neki egy célt.De mivel mondjuk egy tornádót se készített senki se,ezért a tornádónak nincs is célja.Mivel minket se készített senki se,ezért nekünk sincs célunk.Adni persze adhatsz magadnak,de ezt valaki nem fogja célnak tekinteni,nem fogják mindenkinek ismertetni ,és sokan halálod után nem is fognak az ezzel kapcsolatos sikereidre emlékezni/tudni róluk.Én például eltökéltem hogy szeretnék csillagász lenni (planetológus vagy asztrobiológus),az ESA-nál szeretnék dolgozni,szeretnék megtanulni norvégul minimum alapfokon és németül felső fokon ,és szeretnék adni valamit a világnak.Nekem ez a célom.Ezt gondolom az itt válaszolók többsége kifogásolná,mert számára ez nem igény,nem szórakoztatja,és nem érdekli.De univerzális célja nincs az emberiségnek.Persze szép az a gondolat hogy van egy küldetésünk,és hogy ez majd valami jutalmat hoz magával,esetleg már ebben a létünkben is,de ha realistán,minden emberi viszolygást,akarást,és érzelmet eldobva,mondhatni digitálisan végiggondoljuk a világunkat és létezésünket,rájöhetünk:Ugyanannyi célunk van,mint a pocsolyát alkotó víznek.Semmi.A világban nincs jelentőségünk,célunk,vagy bármi nemes helyünk,mely létünkből fakadna.Egyetlen kirívó helyünk egyedül a tudatunkban és a tudatunk által elért sikereinkben nyilvánul meg,melyek ékes bizonyítékai az emberi tudat nagyságának.Ennyi van amivel büszkélkedhetünk,ha más nem,magunk előtt.Erről mindig ez a videó jut eszembe,Carl Sagan híres mondatával karöltve:"Csillaghamun gondolkodó csillaghamuk vagyunk".

http://www.youtube.com/watch?v=ZMPNmxXu8-E

Poliateista