Meghaladni önmagunkat? Erőszakot tenni önmagunkon?

Az első jól hangzik, a második már kevésbé, mégis ugyanaz a kettő. Vagy legalábbis átfedés biztos van a kettő között. Tényleg ezek visznek előrébb? Ezektől fejlődünk?

Hogy lehet eldönteni, hogy az előttünk álló probléma egy elkerülni való rossz, hiszen ösztönösen viszolygunk tőle, és ha hűek vagyunk önmagunkhoz, akkor hallgatunk erre a viszolygó belső hangra, VAGY PEDIG ez a bizonyos probléma egy megoldani való feladat, ami a fejlődésünket szolgálja? (Úgy értem, hogy nem az eredmény, azaz a megoldott feladat fejleszt, hanem maga a folyamat, ahogy megoldjuk, tehát, hogy azalatt kilépünk a kényelmi zónából, erőt veszünk magunkon, legyőzzük a félelmeinket, átlépjük a határainkat stb.)