Miért képzelik azt az emberek, hogy Sátán és az ő démonai úgy néznek ki mint ahogy a bibliában le van írva?

"muszály"

Aha, most már mindent értek. Ne tanulj, te már így is túl sokat tudsz. Még a Sátánról szedj össze ezt-azt, aztán annyi.

" Sátén nem létezik"

A pogány istenek sem:P

Sátán már nem él, mert megölette Jahva. Isten is Annunaki volt és Sátán fellázadt ellene, de Ő is idegen annunaki volt. Az egész Biblia ugyanúgy mint a Mahabharata földönkívüliek harcát örökíti meg.

Sátán sem rossz sem jó nem volt, mint ahogy Jahve sem, csak egy vetélytárs Annunaki volt. De nekünk mindegy ki uralkodik feletünk és ki vágja el a torkodat.

Nem vagyok szakértő a témában, nem is szoktam vele foglalkozni, csak megpróbálok válaszolni, ahogyan én látom, leegyszerűsítve.

Isten = nap, fény, termékenység, meleg.

Sátán = éjszaka, hideg, eső, viharok.

Az emberek a napot szerették és az éjszakától féltek.

Ezen kívül volt a december, ami után jött egy nehéz hideg terméketlen időszak, majd a tavasz, ami elég szembetűnő volt és tavasszal ünnepelték a pogányok a természet újjáéledését általában. Úgy tudom a pogány ünnepeknél nem voltak konkrét dátumok, csak intervallumok, hogy nagyjából tudták, mikor kell ünnepelni a napfordulókat.

A pogány vallásnak nem voltak nevei. Nem volt egy vallás. Sok kis csoport létezett össze-vissza, akik nem kommunikáltak egymással és minden kis közösség másban hitt. Nagyon ritkán találkoztak egymással, de voltak ünnepeik. A téli és nyári napforduló mindenhol jelen volt, de ennek minden csoport más körítést adott, mindenhol valami mást ünnepeltek ezen címszó alatt.

Később a keresztény népcsoport ezeket az ünnepeket átvette, magába építette.

Pl a karácsony szó eredeti jelentése "tuskó" volt, utalva a téli napfordulóra és a mágjarakás, pogány népszokására. Jézus figurája pedig a perzsa vallásban Mithrasz volt, aki a fény és a Nap istene volt náluk. A húsvét a kereszténységnél Jézus feltámadását ünnepli és a tojásfestésnek csak annyi köze van az egészhez, hogy a tojás egy termékenységi szimbólum volt.

A nap pogány eredetű szimbóluma a májusfa. Ősidőkben juhokat áldoztak fel a termékenységért, amiket a fára akasztottak, és tüzeket is gyújtottak, stb. Ünnepelték a tavaszt, a természet ébredését. A májusfa fallikus szimbólum is volt (szintén termékenység, a férfiak állították fel a fát és amelyik nőnek nem volt ilyen fa az udvarában, annak udvarlója sem volt). A keresztény egyház később ezt a napot Szent Jakabnak adta, aztán ez a feszület napja lett, meg a munka ünnepe a május 1.