Gyerekkori láthatatlan barát? Mitől van? Olvastam valahol olyat, hogy egy eltávozni készülő lélek vagy ilyesmi miatt van.
Figyelt kérdés
Nekem pl. volt egy 3-4 éves koromig. Kissnének hívták, vagyis anyuék ezt mondták :). Nagyon aktív beszélgetéseket folytattam vele, volt, hogy még bajba is keveredtem emiatt, mert ahol mamám lakik ott pont lakott egy ilyen nevű valaki, és mikor ment fel a lépcsőn elszóltam magam a következő képpen "Úgy fenéken billentelek Kissné!". Érdekesnek találtam ezt a szellemes felvetést. Ti szerintetek mitől lehet a gyerekeknél ez a jelenség?2011. nov. 14. 21:23
1/8 anonim 
válasza:
válasza:mert élénk a fantáziájuk, és attól is lehet, hogy egyedül vannak, unatkoznak. teremtenek egy képzeletbeli személyt. esetleg,valakit, akire rá lehet fogni, pl. az összefirkált falat:)
2/8 A kérdező kommentje:
:) Lehetséges :), bár én nem firkáltam falat xD. Mindig is magányos fajta voltam, nem kellett társaság, és ez azóta is így van, bár már nincs "képzeletbeli barátom" :), és anya nagyon sokat foglalkozott velem ezidő alatt.
2011. nov. 14. 22:11
3/8 anonim 
válasza:
válasza:Szerintem magányos gyerekek találják ki maguknak, és azért, mert magányosak. Szívem szerint az összes szülőt, akinek a gyereke ilyeneket képzel, jól fenékbe billenteném, hogy ugyan játsszon már azzal a gyerekkel.
4/8 A kérdező kommentje:
:) én nem voltam elhanyagolt :) első gyerekként egy pillanatra sem engedett el anya maga mellől xD Ennek most látom kárát :P
2011. nov. 14. 22:18
5/8 anonim válasza:
válasza:Amikor kisebb voltam, mindig emlegettem egy láthatatlan fiút, ha rákérdeztek. De nem beszélgettem vele, és nem is láttam, csak heccből mondtam, hogy ott van. A gyerekeknél is lehet valami ilyen egy sor más pszichológiai okot leszámítva.
6/8 bleed válasza:
válasza:hát gyerekkorba még megszokott lenni a látás képessége mert még nagyon nyitott a dolgokra az elme később ez vagy előjön még vagy megszünik teljesen azt meg már neked kell emlékezned hogy ezt te csak elképzelted vagy nem ...
7/8 anonim válasza:
válasza:Én is kitaláltam két barátot magamnak.
Én lány vagyok, és két fiút képzeltem, mert mindig azt akartam, hogy legyen egy bátyám.
Amikor én kiscsoportos voltam, akkor őket nagycsoportosnak képzeltem, tehát, már "nagyok" voltak.
Nem lelkek voltak, csak az én fantáziám szüleményei.
Később meg már nem is gondoltam rájuk.
De még most is nevet rajta a család, amikor felemlegetik, hogy a falnál beszélgettem a barátaimmal, mondván: "Nem tudjátok? A szomszédban laknak."
Csak fantáziálás volt, semmi ezotéria.
8/8 anonim válasza:
Nekem is volt képzeletbeli barátom úgy hívták hogy Mary :D Beszélgetem hozá meg minden de kb olyan 6 éves koromig!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!