Mi a kedvenc idézeted?

Hát láss olyannak, amilyen valóban

vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed

csak a részt látta bennem, és a jóban,

mely részem, ismerni vélt engemet.

Álmoddal mértél; én az álmodónak

mit mondhatok? Ne légy a börtönöm!

Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,

amiért álmaidhoz nincs közöm.

Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

Woody Allen

Nem idézet, hanem a teljes vers:

A szomszéd szoba

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog...

valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.

Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk

egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.

Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj

velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is

beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess

ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken.

Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel

A nevem nap mint na, ahogyan annak előtte is, de ne

árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba

kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.

Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a

folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt,

hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok

a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj.

Józanul, mocskosul tiszták a dolgok

Nincs egy elveszett perc meg sötét foltok.

Hogyha hozzámszóltok, minden ugyanúgy hallatszik

Hisz csak az agy az ami üzemel, a többi meg alszik...

Meglepően józanul egy hullaszagú klubban

Jöttem rá arra, mennyi mindent meguntam

Hogy már eltűnt az a lelkes, az a mindenkire mérges

És előjött egy másik, aki már arra se képes

Hogy dühös legyen attól, amitől felrobbant régebben

Amit tegnap még éreztem, mára már megértettem

Azt hittem ez véletlen, nincs kódolva a génekben

Hogy az nem holmi kémia, hogy milyen vagyok lélekben

Kirívóan józanul, már-már idegen a helyzet

Egy-két egyforma fickó épp arra gerjed

Ahogy pár egyforma lány szívószálat tekerget

Pár egyforma italban, amit a pasijuk rendelt meg

Ők affajta standardek, a szabvány, a minta

Mintha el lenne tiltva az egyediség titka

Egy-két lélegző, kefélő, emberi sablon

Akik ugyanarról beszélnek, ugyanolyan hangon

Mind ugyanazt szeretné, mind ugyanarra gondol

Mind ugyanoda vágyik, ugyanolyan okból

Ugye eleged van már az ugyanilyenekből?

Na, ugye, én is ugyanúgy megőrülök ettől...

Zavaróan józanul, lassan eltelik az este,

Egy éjjelnappali csemegeboltban a megváltást keresve

Töprengek azon, hogy ehhez a kedvhez,

Ennek a hangulatnak, milyen nedű kedvez

Ami semmit sem leplez, szinte fájdalommentes

Átlátszó kaland... vagy valami rendes?

Vörös vagy fehér, zamatos, testes?

Persze azért ne legyen több mint egy ezres

Na ne nevettess, csak még egy perc és meglesz

- Azt ott hátulról kérném, hogyha lennél olyan kedves -

Repesek az örömtől, a kezemben vár rám

Gasztronómia élmény, amit szétöntenék a járdán

Aztán kesze-kusza minden, meg-megakadt a nyelvem

Összefolytak az utcák, amíg hazafele mentem

Csakis egyre, folyton arra gondoltam

Hogy még így is józan vagyok, kitartóan józan

Pedig nem apróztam el, már délután berúgtam

Abban a hullaszagú klubban, ahol mindent meguntam

Nem éreztem. Már tudtam, a többin túl vagyok

Még egy kicsit így maradok, aztán szépen belefulladok.

Egy ismeretterjesztő csatornán láttam az éjjel

Hogy hogy lehet túlélni egy repülőgéppel

A húzósabb perceket: döbbenet,

Mikor a föld fele száguld egy száztonnás szörnyeteg.

Tedd ölbe a kezed, húzd hátra a lábad

És ne pánikolj, hogyha égnek a szárnyak

Ha a pilóta húsának a szagát már érzed

A lényeg hogy őrizd meg a hidegvéred

Bár nehezen hittem el, de jó volt látni

Egy repülő ronccsal is le lehet szállni

Azóta úgy vagyok, hogy jöhet már bármi

Mindent túl fogok élni, meg ki fogok állni

Köszönöm szépen, mióta ezeket nézem

Egyre ritkábban érzem magam életveszélyben

Most békésen fekszem, hátha nyugodtan ébredek

Azzal a tudattal, hogy örökre élhetek

Mikor reggel a párnámra csöppent a nyálam

Egy másik csatornán olyasmit láttam

Hogy meghaltak százan, ezren vagy többen

Egy magamfajta ilyenkor könnyen ledöbben.

Vajon tudták a titkot, nem estek pánikba?

Át vagyok ejtve, megint el lettem kábítva?

Nagyokat ásítva, szép lassan eszmélek

Még azt hittem nem félek, ma az az elmélet

Ez megeshet bárkivel, bármikor, bárhol

Többet ki sem mozdulok a saját szobámból

Ez a bunkerem, ide bebetonozom magam

És csak tűnődöm azon, milyen vastag a falam -

Ide nem törhet be senki, ez az egyetlen hely

A repülők elől ide menekülök el

Csak itt lehetek igazán biztonságban

Ahol a magány az egyetlen cinkostársam

De mai gyerek vagyok, már egy monitoron követem a dolgokat

Egy kattintásomra a fél világ szót fogad

Nem is kell más, csak egy kábel a falból

A bájtok meg folynak, mint a víz a csapból

Na látod: nincsenek szabályok

A googleban találok, szerelmet, barátot

Nem lesznek kudarcok, csalódások

A két kezemmel fojtom meg a valóságot

Kiakaszt a közöny, az unalom megöl

Miért futok el folyton az életem elöl?

Mikor fel sem állhatok, le sem szállhatok

De mégis csak keresem a vészkijáratot.

Monoton állapot, a szemek leragadnak

Mindent letagadnak, hazudok magamnak.

Fel sem állhatok, le sem szállhatok

Hol találom meg azt a vészkijáratot?

Megadom magam, most tényleg feladom

Elnyom a nyugalom, nyomaszt az unalom

Valami kell nekem, egy cseppnyi félelem

Fel kéne oldani az instant kis életem

Szerelmi sérelem családi dráma

Bárcsak mindennap ilyesmi várna

Még csak cserben se hagynak az igaz barátok

És kiszámíthatóvá váltak a lányok

Van ez a költői én, ami dolgozna bennem

A szobádban, a tévédben, ott kéne lennem

A szemedbe nézve szemenszedetten

Azt hazudni, hogy már minden rendben

A reggeli műsorban a lábam keresztbetéve

Várnék arra a repülőgépre

Ami elvinne mondjuk valahova délre

És tudnám azt, hogy ez tényleg megérte

" ez a világ egy másik világ pokla"

"A pokol nem is olyan rossz..ha van veled egy angyal.."

"Aki okos hülyéskedik,

aki hülye okoskodik" :DD

'Legyél boldog még akkoris, ha sírni kell

Vigyorogj egyedül, hogyha nincs kivel..'

'If you don't have a smile, I give you one of mine.'

"A remény kemény dolog, soha ne légy rabja,

Mert a szolgaságnak szent szikéje száz darabra szabja.

Ez a tévedések napja, holnap támadások ideje,

Nem hiszel az úrban, de folyton azt nézed, figyel-e."