Milyen meditációt ajánlasz olyan valakinek, akinek bizonyos okok miatt a légzésfigyelést és a vezetett "meditációkat" mellőznie kell? A Silva módszer szintén kilőve.

Csak figyeld meg azt hogy mi nem vagy. Pl amikor elvisznek a gondolatok. Végül is semmi nem lehetsz ami megfigyelhető, mert te a megfigyelő vagy. Egyszerűen legyél tisztán jelen a pillanatban. A hangok is jók. A hangok által vissza tudsz mindig térni az álomvilágból a valóságba...

Egy pont koncentrációs meditáció. Legegyszerűbb ha a szemöldökeid közötti pontra fókuszálod a figyelmed. Egyszer szűkíted ezt a pontot, mintha minden érzékedet, mindent amivel azonosítod magad ebbe az egy pontba vonnál össze. Egy idő után a tested eltompul, és a külvilág érzékelése is csökken, vagy megszűnik. Ebben az állapotban feloldhatod a koncentrációt, nem fog azonnal visszatérni az éber tudatod. Ezen a ponton megfigyelheted azt a nyugodt, üres állapotot, amit ez eredményez, vagy tovább léphetsz elmélkedő meditációra, kiválasztva az egy témát, gondolatot, kérdést, amin elmélkedni akarsz.

Csentesítsd el elmédet, és csak figyelj arra, ami benned rezeg. Figyelj a létezésed egészére, próbáld meg érezni minden részét, mintha csak azt néznéd járás közben, ahogy a testedhez hozzáér a ruha, csak itt mindent engedj be. Hagyd, hogy az elméd mindent elengedjen, amit valaha felvett magára, és csak is a természetes alap állapota telítse be a hangulatodat, érzésvilágodat, mindenedet.

Használd tudatosan az érzékszerveidet, de egyszerre csak egyet. Először tedd fel a kérdést magadnak: "mit látok?" Aztán csukd be a szemed, és figyelj CSAK a hangokra, majd vegyél a kezedbe valamilyen tárgyat és CSAK arra koncentrálj, hogy milyennek érzed tapintás által.(Lelassítja a kényszeresen működő elmét, és helyhez, időhöz nem kötött gyakorlat. Nekem bevált)