Miért van az, hogy sokan a kicsapongó élettel bölcsebbek és jobban megértik a dolgokat, mit akik valamit megfeszülve mantráznak?

Akárhogy is, de a kicsapongó élettel több személyes tapasztalathoz (megtapasztaláshoz) lehet jutni, mint az erkölcsös, szigorú szabályokhoz igazodóval.

Tapasztaltabbat láttam már kicsapongó életmódú emberek között, bölcsebbet még nem. Azt pedig nem tudni, mennyire hasznos az olyan tapasztalat, amit így szerez az ember. Eddig csak kétféle emberben láttam valódi bölcsességet. Az egyik típus általában nyugodt, visszafogott, de nem magába forduló emberek közül kerül ki, a másik pedig a különc, de feltűnési viszketegségtől mentes emberek közül. Az első kategóriába tartozók az embereket, és az emberek közötti kapcsolatokat értik meg jobban, a második csoportból valók a világ nagyobb léptékű működését. Biztosan van olyan is, aki kicsapongó életet él, mégis jó rálátással rendelkezik a világ dolgaira, de személy szerint ilyet még nem láttam. A fent leírt másik két verzióból voszont nem is egy példával találkoztam.

Csernust inkább a tanult, és tapasztalt kategóriába sorolnám, mint a bölcs kategóriába. Tanult pszichológiát, megtapasztalta azt, amit jelenleg gyógyít, így van rálátása a dologra, ismeri az emberek motivációit. De ez nem teszi bölccsé. Valóban nem kell udvariaskodni, a formalitásokhoz ragaszkodni, hogy valakiben legyen bölcsesség. Ebben én is egyet tudok érteni.

Csernus nem bölcs, csak feltűnő gesztusokat használ. Feldmár meg baromira mellétalál sok megállapításában.

Mert a való élet, valóságos tapasztalatokkal sokkal többet ér mint az elméleti filozofálgatás. Ez olyan mint a szex vagy megtapasztalod minden árnyalatát, vagy maradsz egy elméleti szexguru aki soha az életében nem szeretkezett... Nagy része a guruknak az utóbbi kategória, zéró élet tapasztalattal osztják a tudást.

8-as De muszáj, pont ez a lényeg. Tápos csirke vagy szabadon tartott. Kb. ekkora a különbség. Elméleti nagymágius akinek halvány gőze sincs a valós életről, vagy aki végigjárja az élet fokozatait csalódásokkal, sikerekkel, kudarcokkal, bánattal, sok örömömmel stb... Ezért van az aki végigmegy az összes skálán, sokkal objektívebb, bölcsebb, türelmesebb, elfogadóbb, szeret teljesebbé válik. Aki elméleti guru, sz@rt sem tud az életről...

Nincs összefüggés.