Hogy hiányozhat valaki ennyire akit nem is ismertem?
Van egy ember aki 8 éve elhunyt és én 2020-ban szereztem tudomást róla hogy egyáltalán létezett egy véletlen és nem is odaillő helyzet miatt. Azonnal Semmihez sem fogható szimpátiát éreztem, ami mindenek felett áll és nem a téma miatt ami miatt rátaláltam.. jó, egy nagyon picit engem is érdekel amivel ő nagyon profi szinten foglalkozott de maga az ember fogott meg nem pedig az a dolog amivel foglalkozott. Soha senki iránt nem éreztem még ilyet és nem vagyok az a 2 naponta szerelmes leszek típus. A környezetem egy hideg embernek tart. Valami annyira ismerős és szimpatikus benne.. pedig külsőre egyáltalán nem is lett volna az “esetem”.
Az a szimpátia amit az első pillanattól kezdve éreztem nem múlt el, sőt erősödött pedig már két év elmúlt azóta hogy először tudomást szereztem róla..
Sok közös tulajdonságunk is lett volna.
Úgy érzem hogyha még időben tudtam volna találkozni vele akkor mellette annyira boldog lehettem volna mint még soha csak az a gond hogy akkor én még nagyon fiatal voltam és nem is tudtam arról hogy létezett.. 11 év lett volna köztünk. és ha mondjuk a mai napig együtt lehetnénk akkor én lennék a legboldogabb ember a világon.
Sokszor elképzelem hogy milyen lett volna mellette és akkor nagy boldogságot érzek😢 Imádom hallgatni a hangját amikor a videóiban beszélt meg nézegetni a képeit mert annyira szimpatikus.
Sokszor úgy érzem hogy magam mögött kéne hagyjam ezt a szart ami körülöttem van és menni kéne utána , talán akkor találkozhatnék vele . De ezt azért nem akarom megtenni mégsem mert vannak szeretteim akiket ezzel tönkre tennék + mi van ha pont emiatt nem találkozhatok vele? És ha leélem az életemet akármilyen szar akkor meg esetleg igen?
Mit gondoltok erről az egészről..?
Bocsánat csak a napokban felerősödött bennem ez az érzés még jobban, legalább így kiírtam magambol.
25/n
válasza:Ismerem az érzést. Én is szerettem bele a halála után valakibe. Annyira erős érzelem volt, ha még élt volna az illető, és találkoztam volna vele, szívrohamot kaptam volna. 😊
Természetesen ne akarj miatta sietni a túlvilágra. A földi élet egyébként is nagyon rövid. Ő megvár, és találkozhatsz vele akkor is, ha csak 90 évesen halsz meg.
Ez az érzés elég sokáig eltarthat, de idővel azért csökken az intenzitása, akkor majd képes lehetsz ismét másba is szerelmes lenni, olyanba, aki még él.
A plátói szerelmed pedig megmaradhat védőangyalodnak. Érezheted, hogy mindig, mindenhol veled van. Ne legyél miatta szomorú, ő már az örök boldogságban van, idővel te is oda jutsz, addig viszont élvezd ki az életet, éld meg azokat a dolgokat, amikre csak itt van lehetőség, hiszen még fiatal vagy.
Jaj, köszönöm. Érzem amúgy hogy támogat, pl egy családi problémám is azóta lett tűrhető mióta tudomást szereztem róla meg szoktam jeleket is tapasztalni, stb.
Nem fogok semmi butaságot csinálni.
Nagyon remélem hogy egy nap majd találkozhatok vele és akkor már örökké boldog lehetek.
Meg olyanok is eszembe szoktak jutni hogyha történne velem valami pl covid vagy baleset vagy pl akármi akkor vajon ő kísérne át?
Mondjuk azt se tudom hogy valójában mennyire lehet elhinni ezt a maszlagot de jó azt hinni hogy van valami…
Majd 1x kiderul
válasza: válasza:Semmi az a néhány évtized az örökkévalósághoz képest!
Tényleg ne gondolj a halálra. Tudom, hogy nehéz, ha odaát van, akit szeretsz, de tényleg nincs miért sietni.
Nekem egyébként 3-4 évig volt nagyon intenzív a szerelem, 4 év után lettem szerelmes másba is. De még utána is voltak olyan időszakok, amikor az elhunyt plátói szerelmem került megint életem középpontjába.
Egy idő után nem zárja ki, hogy másba is szerelmes legyél mellette. És azért az is jó. Bár ha engem kérdezel, a plátói szerelem a jobb.
Az is lehetséges, hogy már egy előző életből ismertétek egymást, meg az is, hogy egy következő életben lesztek együtt. Ezeket nem tudhatjuk pontosan, de lehet ilyen oka is annak, ha ismeretlenül nagyon vonzódunk valakihez. Ha úgy érezzük, mintha régóta ismernénk, ha nagyon sok a közös vonás.
1-es voltam.
válasza: válasza:Szerintem ez egy illúzió amit te építesz fel. Az csak felerősíti, hogy már meghalt az illető, így méginkább idealizálod. Osho is írta, hogy mindenki csak halála után válik szentté. Hiszen akkor már nem hibázhat, minenki olyannak képzeli el, amilyennek akarja. Nem fogsz róla negatív tapasztalatot szerezni. Mondjuk hogy kapcsolatba lépsz vele, és kiderül, hogy egy tahó. Szóval érted... Azért ő is csak egy ember volt... Ok, ha neked segít ez az érzelem, az jó dolog, ha viszont akadályoz a mindennapi életviteledben azon változtatni kell... Pl. ha emiatt nem tudsz igazi emberekkel ismerkedni.
Mindezt nem rosszindulatból írom, én is éreztem már ilyet...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!