Hogy lehet megváltoztatni az egó hogy ne azt akarja amit most mert az nem visz sehova?

Megpróbálok minden tőlem telhetőt, hogy nagyon magas tudatállapotból beszéljek erről, de mégis finoman az elmém fejezi ki. A nirvikalpa szamádhiban nincs elménk. A Teremtőt, a Teremtést és a Megfigyelőt egy személyként látjuk. Ott az imádat tárgya és az imádó személy teljesen eggyé válik; a Szerető és a Szeretett teljesen eggyé válik. Túlmegyünk mindenen, ugyanakkor látjuk, hogy minden valóságos. Itt a közönséges világban én azt mondom, hogy te nem vagy valóságos, és te azt mondod, hogy én nem vagyok valóságos, mivel a véleményünk különböző. De a nirvikalpa szamádhiban túlmegyünk minden különbségen; ott az elme egyáltalán nem működik. A harmadik dolog, amit a nirvikalpa szamádhiban érzünk, az Erő. Az összes okkultista minden ereje együttvéve semmi ahhoz az Erőhöz képest, amivel a nirvikalpa szamádhiban rendelkezünk. De az az erő, amit a szamádhiból ki tudunk hozni, hogy a földön hasznosítsuk, végtelenül parányi az összeshez képest. Körülbelül csak annyi, mint ami a pislogáshoz kell. Mindezt az elmén keresztül fejezem ki, ezért nem pontos. De szavakkal nem tudok többet kifejezni abból az igazságból, amit megvalósítottam.

Ez a hely, konkrétan a hipertér egy része.

Miss Endzsi.

Tényleges és "végleges" szabadulás az anyag "börtönéből" anyaghasználat által (drog) nem megoldható, ugyanis ez ellentmondás. Tény, hogy drogok hatására betekintéseket, vagy betekintésszerű élményeket lehet szerezni, kinyílhatnak ajtók, de a küszöbön átlépni nem lehet, pont amiatt, amit az első mondatban olvashatsz.

Bocsánat, hogy a kiírt kérdésre nem válaszoltam, már megtették előttem.