Ha valaki betegsége miatt az úgy dönt, hogy elhagyja a földi síkot (eutanázia), melyik időpont a megfelelő rá? Hozzáértő asztrológus válaszát várom leginkább. Köszönöm! Az illető 1976.12.25. született.

Ez nem a 'Mókus'. Itt nem fog senki belemenni egy ilyen kérdés mélységeibe. Csak felületes, poénos válaszokat kapsz.

Érdekes kérdésnek tartom és a helyedben feltenném az [link] címen angolul.

Öngyilkosságban közreműködés

A bűncselekmény sértettje, elkövetője, elkövetési magatartás

Minősített eset

Elhatárolás

Aki mást öngyilkosság elkövetésére rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, e bűncselekményért vonható felelősségre. §

Az öngyilkosság az ember életének önkéntes és célzatos, önmaga általi kioltását jelenti. Az öngyilkosság büntetőjogilag nem értékelendő magatartás. Az ehhez való segítségnyújtás vagy az erre való rábeszélés azonban igen, mert az általános felfogás szerint mindenkinek erkölcsi kötelessége lenne visszatartani az ilyen lelkiállapotban lévő személyt a cselekmény végrehajtásától. Ezen erkölcsi kötelezettség be nem tartásán túl az elkövetőt e bűncselekmény kapcsán szándékerősítő vagy szándékkiváltó hatás is jellemzi, amelyet már büntetőjogilag szankcionál a törvény.

A bűncselekmény sértettje, elkövetője, elkövetési magatartás

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, aki az öngyilkosságot megkísérli vagy elköveti. A bűncselekmény elkövetője rajta kívül bárki lehet.

A bűncselekmény elkövetési magatartása az egyébként részesi magatartásként meghatározott rábírás vagy segítségnyújtás. § A rábírás szándékkiváltó magatartás, amely a felbujtó tevékenységét öleli fel. A rábíró szándékosan cselekszik, tisztában van azzal, hogy magatartásával okozati összefüggésben a sértettben kialakul az öngyilkosság elkövetésének szándéka.

A segítségnyújtás szándékerősítő hatású magatartás. Az elkövető tudata átfogja a sértettben már meglévő öngyilkossági szándékot, és azt, hogy szándékos magatartásával okozati összefüggésben a sértettben megerősödik az öngyilkosság elkövetésének a szándéka. A segítségnyújtás lehet fizikai vagy pszichikai jellegű, lényeg, hogy előmozdítsa vagy megkönnyítse az öngyilkosságot. Például, ha a sértettben már meglévő szándékot az elkövető szóban helyesli, egyetért az okokkal, sőt, újakat jelöl meg, vagy ha anélkül, hogy bármit is szólna, az általa beszerzett mérget vagy gyógyszert átadja a sértettnek.

A puszta jelenlét - ha annak nincs szándékerősítő hatása - nem minősül büntetendőnek.

A cselekmény csak szándékosan hajtható végre, az elkövető tudata át kell, hogy fogja a sértett szándékát, illetve magatartásának a sértett tevékenységére gyakorolt hatását. A bűncselekmény az öngyilkosság megkísérlésével válik befejezetté.

Minősített eset

2012. június 29-étől a tényállás minősített esetének számít és súlyosabb büntetés szabható ki, ha tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik. §

Elhatárolás

Abban az esetben, ha az elkövető tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt beszél rá az öngyilkosság elkövetésére, már szándékos emberölés alapesetéért felel, amelyet tettesként valósít meg. §

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak.

Témakörünk feldolgozása során az alábbi cikkekkel találkozhat az olvasó:

emberölés §,

minősített emberölés,

erős felindulásban elkövetett emberölés §,

öngyilkosságban közreműködés §,

magzatelhajtás §,

testi sértés §,

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés §,

segítségnyújtás elmulasztása §.

Témakörünk első cikkében az emberölés nyitott törvényi tényállásáról olvashatunk, melyben az élet kezdete és vége, illetve az aktív és passzív eutanázia fogalma kap hangsúlyos szerepet. A cikkből kiderül, hogy mikor beszélünk alkalmatlan kísérletről (pl. halott emberen elkövetett emberölés), mi az emberölés elkövetési magatartása, mulasztás esetén pedig melyek a felelősségre vonás feltételei. A bűncselekmény befejezetté válásában (halálos eredmény) a tevéssel vagy mulasztással okozati összefüggésben való bekövetkezése a legfontosabb tényező.

A minősített emberölés esetén az ölési cselekmény valamely olyan tulajdonságát értékeli a büntetőjog, amely súlyosabb büntetőjogi fenyegetést tesz indokolttá. Eszerint lehet:

előre kitervelten elkövetett emberölés,

nyereségvágyból elkövetett emberölés,

aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés,

különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés,

hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen elkövetett emberölés,

több ember sérelmére elkövetett emberölés,

több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés,

különös visszaesőként elkövetett emberölés,

14. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés,

védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés,

a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére.

Az erős felindulásból elkövetett emberölés cikkünkben a kóros elmeállapoton alapuló felindultság (patológiás), illetve az éplélektani alapon nyugvó felindultság (fiziológiás) különböztethető meg, melyhez szorosan kapcsolódik a méltányosság, illetve a rögtönösség fogalma.

Az öngyilkosságban közreműködéshez kapcsolódó fontos fogalmak az elkövetésre rábírás, illetve az elkövetéshez való segítségnyújtás.

Magzatelhajtás esetén a terhesség mesterséges és jogellenes megszakítását szankcionálják.

Testi sértés esetén a testi épség vagy az egészség sérül. A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam. E bűncselekménynek súlyosabban minősülő esetei is vannak.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetén a foglalkozási szabályok köre, a foglalkozási szabályszegés és a közvetlen (reális) veszély fogalmait vizsgálva az állapítható meg, hogy a testi sértés mint eredmény esetén az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti.

Segítségnyújtás elmulasztása esetében van olyan személy, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Fontos fogalmi elem a tőle elvárhatóság, ugyanis a bíróság a társadalmi elvárhatóság általános szintjéből indul ki.

"168. § Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek

elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot

megkísérlik vagy elkövetik, bűntettet követ el, és öt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."