Háború, Atomrobbanás, és elrabolt kislány?

Miért álmodtam ezt? Pontosan kétszer, hétfőn és másnap.

Ez őszi parkban vagyok, egy fekete alak jön utánam. Azztán az egyik fa mögül egy kislány sétál elő, és a fekete alak a fának nyomja, és kést nyom az arcához. Féltem, de annyira nem, nem érzékeltem ennek a veszéjét, csak picit. Elfutottam ki a poarkból, de még hallottam a kislány sikításait. Beszálltam apukámmal a kocsiba, mondtam nek iezt, de ne mtörődött vele, hanem valami furcsa, telefonszerű cuccal babrált. És valami atomrobbanásról beszélt. A hangjét nem hallottam, de mozgott a szája, és tudtam mit mond. Majd kiderült, hogy nem az oroszok akarnak atombombát dobni ránk, mert valaki ellopta tőlük. És a suliba voltunk, ahol volt egy kézműves helység a föld alatt, és oda rendezkedtünk be, és apám telefonján volt valami alkalmazás, amivel nézhettük, mikor dobják az atombombát. Ledobták, túléltük, majd homályos, de kijutottunk. És az udvarban egy lövöldözés ment, tőlünk senki nem sérült meg, de mindenkit leszedtünk a másik csapatból. És élveztem. Mert olyan volt, mintha a CS:GO-ban lennék. Ilyen túlélő ruhám volt, szakadt, koszos, meg minden. De tél volt, és nem fáztam. Az osztálytársaim voltak a csapattársaim, és az ellenfél fekete kocsival jött, de volt, aki csak beszaladt.