Van jelentősége az "ébren látott álmoknak? "

Vannak olyan képek a fejemben, amiket nem igazán tudok hová tenni. Álomképekre hasonlítanak. Motívumok, amik sokszor, sok helyen visszatérnek. Hadd írjak példát is. Van néhány kedvenc karakterem, fantázia könyvekből, filmekből. Néha megpróbáltam velük egy rajongói történetet írni, vagy lerajzolni őket. És ilyenkor jöttek elő váratlanul ezek a képek: Az adott karaktert, mindegy, hogy milyen környezetből lett kiemelve, vérbe fagyva, mozdulatlanul látom. Legtöbbször oldalfekvésben, mintha aludna. Mindig van mellette valaki, aki szomorú. Ez inkább a rajz ötleteknél szokott a fejembe szökni, míg a történet írásnál kórház jelenetek ugranak be. Az adott helyen mindig erős neonfény világít és a kórterem ablakán túl éjszaka van. Azt tudtam még megfigyelni, hogy a sérülten fekvő kedvenc karakteren és az orvoson kívül senki más nincs a közvetlen környéken. Mintha egy egész kórházi folyosó tök üres lenne. Szintén a történet íráshoz való ötletkereséskor bukkan fel sokszor az a helyzet, amikor egy adott karakter (szintén mindegy, hogy milyen környezetből van kiemelve) valami nagyot hibázik, amit igyekszik jóvá tenni, de törekvéseit senki sem veszi figyelembe. Ha akadályokba ütközik, senkire sem számíthat, ha beteg lesz, nem veszi észre a környezete.

Azért tartottam fontosnak ezeket ide kiírni, mert gyakran jönnek elő úgy, hogy észre sem veszem. Elkezdek végig gondolni egy történetet, és már a felénél járok, amikor ráeszmélek, hogy megint kórház jelenet? megint hiába küzdő bűnös? Még rajongói szinten sem lehetek jó író, ha csak egy témában tudok írni és az is a horror. És úgy érzem, hogy a közérzetem sem az igazi.