Rendszeresen részletes, szinte filmszerű álmaim vannak. Pontosan emlékszem mindenre. Van, hogy 1 éjjel akár 3 is. Nem okoz gondot, élvezem, kivéve a katasztrofás álmokat. Hasonló tapasztalat, miért lehet, van-e értelme fejtegetni?

Itt az egyik.

Nagyváros,mint New York.Egy magas épületben vagyunk a párommal (legyen most B. ).Az ablak egy öbölre néz,elég közel van. 3 óriási tornádót látunk a víz felett,ami közeleg,közben a víz visszahúzódott,mintha csak cunamira készülne elő.Sok katasztrofaturista önzönlött az épületbe,akik fotóztak.Nem is értettem,gondoltam ezek hülyék.Ők jönnek,aki meg itt van,menekülni akar.Könyörögtem B-nek,hogy húzzunk innen most,mert közelednek a tornádók.Ő meg akart győzni,hogy nem lesz semmi baj.Végül sikerült befűzni,és elrohantunk.Bemenekültünk arrébb valami isrerősünk tetőkévézójába,ahonnan jól láttuk az eseményeket.Kőépületek szakadtak össze.Láttam az embereket,akikre rászakadt az emelet.
Következő kép,hogy B-vel szétköltözünk.Nővérem frissen költözött a közelbe,megnézem a lakását.Kicsi lakás az,egy hatalmas tömbépületben.Keskeny,kis ablakokkal.én is abba az épületbe költözöm egy másik lakásba.Hirtelen nem értem,hogy hogy kerültünk mi szét B-vel,és eszembe jutott,hogy ha átérek a sajátomba,felhívom,hogy hiányzik,és megmondom,nem akarok nélküle lenni,nem is értem hogy történt.Aztán valahogy egy pillanatra tudatomra ébredek,ráeszmélek,hogy B. ott fekszik mellettem,és hihetetlen megkönnyebbülést érzek.Az álom folytatódik ugyanabban a nagyvárosban,de B-vel együtt.Van egy 3.személy is. Volt egy feket macskánk,aki szőr nélküli volt,túl nyugodt és túl emberi,viszont ha kedve volt,kieresztette a bundáját,és nagy fekete szőrös macska lett.Nagyon furcsa állat volt.El akarunk jutni egy tengerparthoz,mert ott tart valaki különleges mozgás órát egy nagyon híres lány.Vele voltak teli a reklámok,mindenki róla beszélt.Elindultunk egy buszmegállóhoz,de egy nagy építkezésen kellett keresztül menni.Már félkész épület volt,voltak lámpák,és volt benne víz.valahogy mikor oda értünk,továbbhaladás előtt szép sorban letusoltunk,majd indultunk volna,mikor jött egy nagy darab 50-es nő,aki kiabálni kezdett,hogy mit csinálunk mi itt,mit képzelünk,és hirtelen rengeteg ember csődült oda.Azt kiabálta,hogy az ilyeneket arzénnal kéne megölni,én még szaladás közben visszakibáltam,hogy na abba tessék inkább megfürödni!
Buszmegálló,addigra sok ember csatlakozott hozzánk,és mindenki vitt a híres lánynak egy tál valamit.Salátát,gyümölcsöt,ilyesmiket.Felszálltunk a buszra,majd suttogni kezdtünk,hogy épp ezen a buszon utazik az a bizonyos lány is.Ott ült.Nagyon szép volt,szelíd arccal.Vörös rúzs,vörös nadrág.Kitűnt mindenki közül.Adtunk neki a gyümölcsökből.
Megérkeztünk a tengerpartra.Eszméletlen part volt.Mély,süppedős hófehér homok.Nagyon széles volt.Asztalok voltak benne,mi meg csak túrtuk a lábunkat a homokba,miközben sokan ültünk az asztalnál az áhított mesterasszonnyal.
Hát csináltuk a gyakorlatokat.Szinte mint egy bordásfal,olyan jött ki fölfelé az asztalból,az tartotta a napernyőt.Párosával,felváltva versenyeztünk,ki tudja tovább tartani magát.csakhogy nem függőlegesen,hanem vizszintesen kapaszkodtam a kezemmel,beakasztottam a lábamat,és fölöttem vagy épp alattam volt a másik ember, aki szintén vizszintesen próbálta tartani magát,csak fordítva.a kezemnél volt a lába.
Itt a vége:)

Volt már álom vörös égbolttal cunamival egy magas épületben sok emberrel.Halálfélelemmel,fulladásélménnyel.olyan igazi volt!

Itt egy másik:B-vel voltunk,de nem tudom,hogy néztünk ki.Valami arab országban jártunk.meggoogliztam,talán Irán,vagy jeruzsálem.A márvnynál kicsit vadabb lekövezett hatalmas terek,óriási négyszögletű oszlopokkal.Sok sok gyerek,fejükön fehér kerek kissapka,hálóingszerű lenge ruhában a fiúk is.Felnőtt nőket nem láttam,csak sok gyereket.mentünk a téren,majd óriási lövöldözés.Mindenhonnan jött,mindenki szaladt,amerre látott.Pánik,félelem.B-vel szétszakadtunk.Egy nagyon széles lépcsőn egy lejjebbi terembe menekültem.Ott is nagy oszlopok,nagy belmagasság,félig nyitott terem,és kő mindenütt.Olyan volt,mint egy iskolai osztályterem.Egy oszlop mögé bújtam,és aggódtam,hogy B-nek vajon sikerült-e elbújnia.Nagyon féltem.Folyamatos golyózápor,a sok kő meg porzott tőle,és apró szilánkok repkedtek.Sírtam.Több gyerek is bújkált abban a teremben.Egy kb 6-7 éves kislány látta,hogy sokként ért,ők meg mintha már kicsit hozzászoktak volna.Szokott ilyen lenni.Odakúszott,hogy megöleljen.Én felnőtt voltam,de ezerszer védtelenebb,mint ő.Csak szorított,hogy segítsen,én pedig szinte belebújtam.Olyan bölcsen ölelt,mintha egy erős férfi védelmezett volna. Zokogva ébredtem.

Jófejek vagytok,hogy segítetek valamit kezdeni ezekkel.Már az is jó,ha beszélhetek róluk valakikkel:)