Egy 7-es skálán mennyi pontot adnátok rá, és miért? Ennek az álomnak a vége nagy hatással volt rám. Igényel némi türelmet a végigolvasás. :D

Az álom úgy kezdődik(nem tudom miért), mint a Miami helyszínelők egy jelenete: Jönnek a szereplők autóval meg aztán gyalog az úton egy tengerparti villához, kihallgatni. Miközben folyik az információszerzés

(Sose láttam még egy részt se, csak bemutatót szóval nem tudok nevekkel szolgálni), egy női nyomozó kimegy az erkélyre, ami alatt egy nőt vesz észre, aki egy napernyő alatt a tengerparton fekszik a nyugágyban.

Aztán a távolban megjelennek az égből kék színű kör alakú fénysugarak, melyek függőlegesen állnak, következő pillanatban ismét a nyugágyra terelődik a figyelem.

A nő leveszi a napszemüvegét, mert rá is rávilágít az égből a kék fénysugár és felfele néz, majd hirtelen elkezd a fény színe változni, de kék marad és a nő elporlad/szénné ég, majd következő pillanatban egész bolygóra kivetülő nézet, és mindenhol a fényeknél óriási robbanások(nincs gombafelhő effektus) a jelenet közben mindenféle grafikonok jelennek meg, hogy miket mutatnak, nem tudom, de a háttérben közbe földrengések rázzák meg a bolygót, óriási szökőár, óriási hullámokkal.

Következő jelenet, a víz alatt nézem a TV-t, amiben a híradó megy és azt mondja, a rendőrcápák elkapták... És a hír a TV-ben levetítődik, és emberek ülnek a cápákon, és rendőr villogó van rajtuk(mármint a cápákon) és üldözik az ellent.

Magamban gondolkoztam közben, hogy ilyen gyorsan alkalmazkodtunk a víz alatti élethez, és ki se haltunk egy ekkora katasztrófa után?

Aztán a következő jelenet hogy a vidéki házunk előtt föl akartam mászni az oszlop betonjára, a vízszint fölé, hogy ne fulladjak meg és lássam hogy néz ki a világ. De észrevettem hogy óriási cápák jönnek felém, és be akarnak kapni, szóval váratott magára a vízből kimászás, mindig bebújtam az oszlop mögé, és azt meg a cápák kikerülték, 3 cápát kellet így leráznom, aztán felmásztam a víz fölé, és mindenhol a végtelen "óceán" látványa tárult elém. Utána megláttam egy régi kocsinkat, amit évekkel azelőtt eladtunk, hogy a teteje kilátszik, és nem süllyed, tehát az oszlopról arra akartam ezek után átjutni, hogy a kerítésen átmászok a tetejére, és ott le tudok végre ülni meg feküdni is.

Elhatározásom után jön a végkifejlet: A horizontra pillantok, még mielőtt a kerítésre másznék, és látom hogy a Hold belezuhan a végtelen "tengerbe".

Ennyi lenne, lehet pár részlet hiányzik. A végén direkt írtam tengert, bár tudom hogy óceán szerepelt először. De így jobban illik a mondatba szerintem.

Ja és vannak még egyéb hasonló hosszú, hasonlóan részletes álmaim, de csak ezt írom le, mert a végkifejlet mind az álomban, mind a valóságban sokkolt.

Köszönöm hogy végigolvastátok, ha volt türelmetek :D