Mit jelent ez a rémálom?

Ezt álmodtam:

Ott vagyok szülőfalumban, a Dunához közeli beton úton.

De az álmomban ez az út egy alagúthoz hasonló, zárt valami volt. Rengeteg ember volt ott. Egyszer csak egy srác elkezd ütemesen konga-szerű hangszeren játszani. Mindenkit nagyon jó érzés tölt el, a hatása alá kerülünk.

Nem kábulunk el, de valahogy úgy érezzük ennek hatására, hogy egy új dolgot tapasztalunk, spirituális élményhez hasonlítanám.

Aki a kongán játszott, az elindul mélyebbre (mint ha több szint lenne az alagút alatt) és mindenki önként megy vele.

De mikor lemennek, valami történik és lent rekednek. (Innentől kezdve nagyon rossz érzést, félelmet éreztem álmomban)

Szóval lent rekednek, egy vékony cső, az ami összeköti őket a szintünkkel. A csövön keresztül egyszer csak bordós-lilás füst kezd el szivárogni és tudom, hogy odalent nagy bajban vannak (azt éreztem, mint ha egy földöntúli, megmagyarázhatatlan dolog veszélyeztetné őket).

Az alagútban csak én és egy velem lévő lány (nem konkrét személy az életemből), valamint egy fiú van, akik nem mentünk le a tömeggel.

Elindulunk kifelé az alagútból, ahogy kiérünk visszanézek, és látom hogy kicsit lemaradva jön ez a fiú is. Ahogy a sötét alagútból fokozatosan jön ki a fényre, úgy lesz látható az arca, ami teljesen el van torzulva (kb. mint a Kör c. filmben a lánynak).

Őt pedig követik a lent rekedtek és mindannyiuknak eltorzult az arca. Nem fenyegetőek, csak némán, lassan, szomorúan jönnek egymás után...

Itt ébredtem fel. Nagyon rossz érzésem volt, nem is tudtam egyből visszaaludni, ezért leírtam egy papírra.

Az egész álomban az a furcsa, hogy végig érezni egy sejtelmes hangulatot, de az elején ez kellemes, aztán egy pillanat alatt átvált félelmetessé.

Vannak benne értelmezhető motívumok vagy csak egy értelmetlen rossz álom?

Leszögezném, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem nézek horrorfilmet, a szellemes-túlvilági horrort pedig kifejezetten nem bírom, elég rendesen be tudok parázni.