Miről szól ez az álom? Mi dolgom a benne lévő alakkal?

Ha nem hiszel vagy foglalkozol álmokkal, vagy nem tulajdonítasz nekik jelentőséget akkor ne olvasd végig, mert hosszú, inkább keress más kérdést!

Az álom:

Egy kerek terem padlásterében voltam, de ilyen hálósnak volt megcsinálva a padló, le lehetett látni. Az volt, hogy hamarosan kezdődött az iskola és egy tanár (volt sulis tanárom) próbált volna közeledni, barátkozóan. Én meg elmondtam neki, hogy miket szeretek, hogy talán valami verset kedvelek, és el is kezdem neki mondani a verset.

Aztán a tanár azt mondta, hogy maradjak még egy kicsit, ne menjek. Eközben a hálós fenti részről valahogy leereszkedtem. És ott voltam a kerek terem középen, ami homokszínű márványból volt, oszlopai voltak körben és a tér minden irányából be lehetett menni az oszlopok között, egy külső sötétebb térből. Ezen a külső sötétebb részen fotelek voltak, és miután leereszkedtem, ott beszélgettem a tesómmal. Aztán kezdődött valami szertartás a közepső teremben, de akkor ez már úgy volt, hogy én valahogy véletlenül odakerültem a terembe, és emberek jöttek be, köztük egy katona vagy valami harcos is. Én meg nem akartam, hogy észrevegyék hogy ott vagyok, fel akartam emelkedni a hálós-padlós részbe, de nem sikerült, akkor csak úgy álltam ott, de nem tudtam jó helyen állok-e. Megtaláltam egy kicsit megnyugtatóbb valakit a csoportból, közelebb mentem hozzá, aztán kiderült, hogy egy szobor - egy oroszlánszobor. A tanár meg a többiek (asszem még 2 rajta kívül) a szobor túloldalán álltak, és a szertartást csinálták, velem szemben. És a tanár mellett meg állt valaki aki felnézett rám, a szemembe nézett, meg így rám mosolygott, bár félig kicsit ilyen vicsor volt. Én meg meghökkentem, hogy milyen szeme van. Mert sárgás-barna volt, és ebből megfogalmazódott bennem, hogy ő egy alvilági valaki, mint valami ördög, vagy valamilyem negatív oldalt meg erőket képvisel. Bár a vigyorról nem tudtam eldönteni, hogy most amúgy nem gonosz csak így néz ki és barátkozós-bátorítós, vagy rosszat akar, negatív oldalon "mozog".

Utána meg ilyen sík száraz füves mezőt láttam, ahol a fű kiszáradt már inkább ez a sárgás volt. És azon néztem egy ceremóniát, hogy vonulnak a katonák a háborúba, vagy csak bemutatták hogy hogyan vonulnának, ha lenne - ez nem volt tiszta. De lovaskocsik voltak, vörös-fekete nagy hintószerű fogatok. És az volt bennem ahogy néztem őket, hogy egy nép lehetett ez, ami már kihalt (kb mint az avarok) és mintha ilyen főpapok lettek volna vagy ilyen vallási vezetők, de mint egy szekta, szertartásokat tartottak, megvolt a kapcsolatuk valamilyen felsőbb hatalommal, de nem jól használták. Az egyik szekérben egy fekete süveges papnőszerű ült, felfelé szélesedő süvegben, amin lefelé átlósan apró aranyláncszerű lógók voltak.

Ami leginkább érdekelne, az a vicsoros ember (?), mert a valóságban is van most valaki, akinél ugyanez a motívum jön elő, mint ezzel az álombeli alakkal, tehát hogy nem tudom eldönteni, hányadán állok vele, bízhatok-e benne stb., és a tanítás-téma is kapcsolódik hozzá. Valamiért fontosnak érzem ezt az alakot benne.

Ötletek?