Mit jelent, ha ezt álmodtam?

Akármit is fogok a jövőben álmodni, szerintem nem lehet rosszabb ennél.

Az alapsztori úgy kezdődött, hogy a szüleim, az öcsém és én egy „erdőben” (olyan volt, mint valami metafora, hiszen az egész álom a házunkban (először a szobámban, majd a konyhában) játszódott) éltünk. Mindig, amikor meghallottunk valami zajt, felkaptunk magunkra egy takarót és elbújtunk a „fákhoz” (emeletes ágyhoz). Általában nem találtak meg a vadászok, de egyszer valaki észrevett (akkor a konyhában voltunk). Gyorsan visszaszaladtunk az eredeti helyünkre, pontosabban az íróasztalom és a szekrény közé, lehúztuk a redőnyt, hogy ne látszódjunk. A takarók rajtunk voltak. És az a valami még így is észrevett. Kékes, vállig érő haja és nagyon bizarr, ráncos feje volt.

A következő jelenet, amire emlékszem az volt, hogy anyáék békésen tévéznek a nappaliban, a tesóm pedig továbbra is rejtőzködik. Én pedig... Az a nő elkezdett brutális módszerekkel kínozni (már nem is emlékszem, hogy mikkel, de nagyon fájdalmas volt, sírtam és kiabáltam), és anyáék ezt észre sem vették, pedig ordibáltam. Aztán elkezdtem anyának sikítani, hogy észrevegyen, ez meg is történt, de csak idővel. A nő rávetette magát anyára. Ott jutotttam el arra a pontra, hogy megölöm. Megkértem apát, hogy segítsen, de kb. az egészet én csináltam. Felvágtam az ereit, de nem volt vére, hanem valami piros nyálkás, masszaszerű dolog. Beledöftem a kést a nyakába. Ezerszer elhajlítottam a gerincét, hogy törjön már el, de meg se kottyant neki. Olyan volt, mint egy halhatatlan szörny.

Messengeren írtam az osztály csoportba, és kiderült, hogy az egyik osztálytársammal is ezt művelte...

Azt hittem, hogy meghalt, ezért megnyugodtam. De egyszer megszólalt: — Tudom, hogy a tesód le van kötözve. (Pedig nem is volt abban a szobában)

Aztán megint elkezdett kínozni. Szerintem keveredett az alvás paralízis és a tudatos álom, mert bár az utolsó pillanatban rájöttem, hogy ez csak egy álom, és nagyon sürgősen fel kell ébrednem, ez egyből meg is történt.

Hihetetlen, bizarr, szürreális, sötét hangulatú és rémes volt. Biztos, hogy erre mindig is emlékezni fogok. Reggel, amikor felébredtem, nem bírtam abbahagyni a sírást, teljesen le voltam izzadva.

Eszembe jutott róla a Stranger Things hangulata, illetve a Locke&Key-ből a főgonosz, nagyon hasonlított.

(Bocsi, ha hülye kérdés, de érdekel, hogy mitől lehetett ez, mert eléggé megrémültem.)