Hol lehet jó halászlevet enni Budapesten?

Én valamikor kb. 50 m-en belül laktam a Dunától. A háború után, amikor a beleszórt háborús törmelékek, hullák, dögök "levonultak", a Duna kitisztult, finom és jószagú volt...

A dunai halakból egész Budapesten, szinte bármely étteremben príma halászleveket lehetett enni. (Persze, akkor is voltak jobb, és kevésbé jó helyek. Anyám szakács volt, de náluk nem ehettem, mindig megmondta, aznap hova menjek ebédelni). Életem egyik legjobb halászlevét a Sörkert nevű vendéglőben ettem Budafokon, a Sörház és a Petőfi (most Nagytétényi) út sarkán.

Ez így volt kb 1955-ig. Onnan a Duna egyre jobban elszennyeződött. Nem folyó, folyam, hanem egy nagy, büdös mérgező kloáka! Normális ember onnan származó halból nem eszik, de még a kutyájának sem adja. Ezt az éttermek is tudják.

Innen kezdve ... mindegy, mert dunai halat nem eszel.

Maradnak a tavi halak. A halászlé esetében az alapanyag minősége még súlyosabban esik a latba, mint más ételek esetében! Nem mindegy, hogy honnan, kitől szerzik be a cuccot! Szerintem még mindig a balatoni halak a legjobbak,

de a kicsit is jobb helyek hadititokként kezelik a beszerzési forrást. Egy kertvendéglő, ahol vagy 20 éve vagyok "törzs", sem árulja el... Véletlenül tudtam meg, hogy egyik helyen a pisztrángot Csehországból, valami Tepla nevű folyóból hozzák...

Az ezredforduló után a legjobb halászlét Siklós és Pécs között valami kis falu széli étteremben ettem, drávai halból. Az nagyon finom volt, a szakács is érti a dolgát.

10-es skálán 9,75!!! Ez már Mislencsillag-kategória volt!

Térjünk vissza Pestre: Mostmár sajnos annyi magát étteremnek nevező izé van, hogyha valakit véletlenszerűen, bekötött szemmel, kezében egy féltéglával letennének Pesten avval az utasítással, hogy pörögjön hármat; és dobja el; -- biztos egy ilyennek a kirakatát b...ná be, vagy egy magát számítástechnikusnak képzelő lúzert találna fejbe.

Most én csak kettőt említek, egymástól olyan 300 m-re.

A Filmgyár környékén van mind a kettő, lényegében egy utcának ugyanazon oldalán. Az egyik nagyon régen (én az 50-es évek elejétől ismerem), halételek specialistája volt, az árai sem túl durvák, itt egész évben ehető halászlét kapsz. A másik egy kicsi vendéglő, csak csütörtökön készítenek halászlét, de a minőség nem egyenletes. (ALAPANYAG!)... Van amikor csillagos ötös, de volt már olyan is, hogy már a szaga sem volt jó.

Ez nagyon régen történt!!! Illatról itt nem lehetett beszélni. Sajnos, a kerthelyiségben ültem le, és rossz irányból fújt a szél. Akkor éreztem csak meg a tatai Öregtó tehén és disznótrágya "felharmonikusait", amikor a pincnök a közelbe ért.

Aznap szalonnát ettem lilahagymával.