Mit esznek a vegetáriánusok?

#2: "Ha egészséges akarsz maradni, akkor nem leszel vega."

Ha úgy érzed, hogy a pozíciód védhető, akkor szükséges bizonyítékot felmutatnod az állításod alátámasztására, mivel az a jelenlegi tudományos konszenzussal szembemegy: Ma már senki nem tagadja, hogy egy jól megtervezett vegetáriánus/vegán étrend optimális egészséget biztosít minden korcsoport számára. A legnagyobb egészségügyi szervezetek ezt mind elismerik, köztük: Academy of Nutrition and Dietetics, American Diabetes Association, American Heart Association, British Dietetic Association, British Nutritional Foundation, Dietician’s Association of Australia, Dieticians of Canada, Heart and Stroke Foundation; kutatási és oktatási intézmények, úgy mint: Mayo Clinic, UCLA Health Center, University of Pennsylvania School of Medicine, University of Pittsburgh School of Medicine; kormányhivatalok, pl. British National Health Service, U.S. National Institutes of Health, U.S. Department of Agriculture, U.S. Department of Health and Human Services, és a listát még folytathatnám. Hogy idézzek az ADA-tól: "It is the position of the American Dietetic Association that appropriately planned vegetarian diets, including total vegetarian or vegan diets, are healthful, nutritionally adequate, and may provide health benefits in the prevention and treatment of certain diseases. Well-planned vegetarian diets are appropriate for individuals during all stages of the life cycle, including pregnancy, lactation, infancy, childhood, and adolescence, and for athletes."

"Csak zöldségen nem lehet élni, a szója pedig egészségtelen és rákkeltő."

Ismételten, ha ez valóban így van, akkor nyilván tudsz szakmailag lektorált tanulmányokat felmutatni, amik azt állítják, hogy a moderált szójafogyasztás egészségtelen. A mérsékelt szójafogyasztásnak kifejezetten rákmegelőző hatása lehet, különösképpen mellrák és prosztatarák esetén, lásd például:

P. Pisani, F. Bray, and D. M. Parkin, “Estimates of the Worldwide Prevalence of Cancer for 25 Sites in the Adult Population,” International Journal of Cancer 97 (2002): 72–81. 39.

W. G. Helferich, J. E. Andrade, and M. S. Hoagland, “Phytoestrogens and Breast Cancer: A Complex Story,” Inflammopharmacology 16 (2008): 219–26. 40.

C. D. Allred, K. F. Allred, Y. H. Ju, T. S. Goeppinger, D. R. Doerge, and W. G. Helferich, “Soy Processing Influences Growth of Estrogen-Dependent Breast Cancer Tumors,” Carcinogenesis 25 (2004): 1649–57. 41.

M. Messina, D. I. Abrams, and M. Hardy, “Can Clinicians Now Assure Their Breast Cancer Patients That Soyfoods Are Safe?” Womens Health 6 (2010): 335–38. 42.

C. Doyle, L. H. Kushi, T. Byers, et al., “Nutrition and Physical Activity During and After Cancer Treatment: An American Cancer Society Guide for Informed Choices,” CA: A Cancer Journal for Clinicians 56 (2006): 323–53. 43.

X. O. Shu, Y. Zheng, H. Cai, et al., “Soy Food Intake and Breast Cancer Survival,” JAMA 302 (2009): 2437–43. 44. X. Kang, Q. Zhang, S. Wang, X. Huang, and S. Jin, “Effect of Soy Isoflavones on Breast Cancer Recurrence and Death for Patients Receiving Adjuvant Endocrine Therapy,” Canadian Medical Association Journal 182 (2010): 1821. 45.

M. Messina and A. H. Wu, “Perspectives on the Soy-Breast Cancer Relation,” American Journal of Clinical Nutrition 89 (2009): S1673–S1679. 46.

M. Messina and L. Hilakivi-Clarke, “Early Intake Appears to Be the Key to the Proposed Protective Effects of Soy Intake Against Breast Cancer,” Nutrition and Cancer 61 (2009): 792–98. 47.

Pisani, Bray, and Parkin, “Estimates of the Worldwide Prevalence of Cancer for 25 Sites in the Adult Population,” 72–81. 48.

L. Yan and E. L. Spitznagel, “Soy Consumption and Prostate Cancer Risk in Men: A Revisit of a Meta-analysis,” American Journal of Clinical Nutrition 89 (2009): 1155–63. 49.

L. Xu, Y. Ding, W. J. Catalona, et al., “MEK4 Function, Genistein Treatment, and Invasion of Human Prostate Cancer Cells,” Journal of the National Cancer Institute 101 (2009): 1141–55.

Azonban ha valaki mégis nagyon félne a szójától, vegetáriánus vagy vegán étrenden abszolút nem szükséges a fogyasztása: lakto-ovo vegetáriánus étrend esetén tejtermékekkel és tojással, vegán étrend esetén pedig egyéb hüvelyesekkel a teljes aminosavprofil fedezhető (lsd pl. Craig WJ, Mangels AR; American Dietetic Association, "Position of the American Dietetic Association: vegetarian diets", J Am Diet Assoc. 2009 Jul;109(7):1266-82).

"Az ember fogazata, emésztő rendszere alapján mindenevő."

Valóban mindenevők vagyunk, azonban nem az emésztőrendszerünk vagy a fogazatunk alapján. A biológiában ez főleg egy etológiai fogalom: bár jelentős lehet egy állat fiziológiai felépítése is, a fő meghatározó tulajdonság az állat viselkedése. Ez alapján egy mindenevőről csak annyit tudunk mondani, hogy a természetes közegében növényt és állatot is elfogyaszt: önmagában ez semmit nem árul el arról, hogy az étrendjének hosszú távon milyen következményei vannak (ez a szelekciós árnyék egyik következménye), illetve hogy képes-e egészségesen élni más étrenden.

A fogalom alapján mi nyilván mindenevők vagyunk, hiszen a húsfogyasztás a legtöbb mai kultúrának szerves része, azonban ez lényegtelen arra a kérdésre nézve, hogy képesek vagyunk-e vegetáriánus étrenden optimális egészséggel élni.

Azt pedig kifejthetnéd bővebben, hogy miért lennél a fogazatod és az emésztőrendszered alapján mindenevő. A tépőfogaidra gondolsz? Tépőfoga szinte minden emlősnek van, sőt, a legnagyobb tépőfoga az állatvilágban a vízilónak van, ami egy teljes mértékben növényevő állat, a tépőfogát pedig kizárólag önvédelemre használja:

"The incisors can reach 40 cm (1.3 ft), while the canines reach up to 50 cm (1.6 ft). The canines and incisors are used for combat and play no role in feeding"

(Wikipedia)

Remélem, most már érthető, hogy az állításod miért nem cáfolja a vegetarianizmust.

Kérdező, nem értem miért akarsz lemondani a húsról, ha most is elég sokat eszel belőle.

Kedves tudományos #3, kis biológia:

A "tépőfoggal" a metszőfogra utalnál gondolom, nem azt szokták emlegetni ebben az esetben, hanem a zápfogat. Az embernek gumós zápfoga van, ez utal a mindenevő fogazatra. A növényevőkre vegyük példának a szarvasmarhát, redős zápfoggal rendelkezik. Ezekről kapásból találtam magyarul is dolgokat a wikipédián.

A bélcsatorna középbéli szakaszát is érdemes figyelembe venni. A növények megfelelő lebontásához cellulózbontó baktériumok nagy tömegére lenne szükségünk. Csirkékben például a miénknél arányaiban sokkal nagyobb vakbélben találhatók ezek. A ragadozóknak rövidebb a bélcsatornájuk a miénknél, és a vakbelük is kicsi. Az ember bélcsatornája úgymond a középutat jelképezi ezek között.

Én nem vitatom, hogy vegánként is be lehet vinni a megfelelő tápanyagokat, persze rengeteg odafigyelés kell hozzá. (Személyes véleményem szerint pedig "lehet, de nem érdemes". :) ) Az ember anatómiai sajátosságait viszont észben kell tartani, és senkit nem szabad kényszeríteni sem egyik, sem másik álláspontra.

#4: Elfogadom az emésztőrendszerünkről szóló kifejtésedet. A többi állításom azonban még mindig áll: Az ember képes optimális egészséggel élni vegetáriánus/vegán étrenden, így nincs jó indokunk a farmállataink leölésére.

"Én nem vitatom, hogy vegánként is be lehet vinni a megfelelő tápanyagokat, persze rengeteg odafigyelés kell hozzá."

Ez abszolút nem igaz. Egy egészséges vegán étrendnek mindenképpen jól megtervezettnek kell lennie, de ez ugyanúgy igaz a húsevő étrendekre is. Vegánként az egyedüli tápanyag, ami esetén szükséges a kifejezett odafigyelés az a B12 (ez is csak annyit jelent, hogy beszedsz napi 25-100 mcg cyanocobalamint). Ezen kívül tulajdonképpen csupán úgy kell összeállítani az étrendedet, hogy a megfelelő mennyiségű zöldség (5 adag/nap, kifejezetten figyelve a sötétzöld leveles zöldségekre), gyümölcs (2 adag/nap), magvak (1-2 adag/nap), hüvelyesek (3-4 adag/nap) és gabona (6 adag/nap) bevitele meglegyen. Bár ez elsőre sok információnak tűnhet, beletanulás után ez tényleg csak annyit jelent, hogy a boltban egy másik polcról vásárlod az élelmiszert.

"Az ember anatómiai sajátosságait viszont észben kell tartani, és senkit nem szabad kényszeríteni sem egyik, sem másik álláspontra."

Ha elfogadod, hogy egy jól megtervezett vegán étrenden optimális egészséggel lehet élni, akkor az anatómiai sajátosságaink a kérdés szempontjából irrelevánssá válnak. A természetes szelekció ugyanis nem egy teleológiai folyamat, így a szerveinknek nincs inherens célja, egyedül az általuk létrehozott lehetőségek lényegesek.

Ami a rákényszerítést illeti, ez a vegánokkal szemben egy gyakran felállított szalmabáb: egyetlen vegán sem kötözött le húsevőket és tömött az arcukba tofukockákat. A vegánok csupán azt állítják, hogy a mindannyiunk által elfogadott morális feltételezések szükséges következménye az állatipar felszámolása, ennek pedig a társadalom által hozott közös döntésnek kéne lennie. A valóságban ez pedig az égvilágon semmit nem változtatna: ugyanúgy lennének húsok, sajtok és bőrkabátok; az egyedüli különbség csupán az lenne, hogy nem állatok megkínzásával és megölésével gyártanák le őket. Nem tudom, hogy ki számára nem hangzik ez egy kihagyhatatlan ajánlatnak.

Kérdező: Ha étrendet szeretnél váltani, mindenekelőtt olvass utána az egészséges vegetáriánus táplálkozás alapjainak.

Döntsd el, hogy lakto-ovo vegetáriánus vagy vegán akarsz lenni: A lakto-ovo vegetáriánusok tejtermékeket és tojást is fogyasztanak, míg a vegánok minden állati eredetű ételt nélkülöznek.

A lakto-ovo vegetáriánus táplálkozás nagyrészt hasonló a vegánhoz, de például a fehérjebevitel a hüvelyeseken túl megoldható tejtermékekkel és tojással is.

Ha vegán szeretnél lenni és tudsz angolul, akkor ajánlott olvasmány Jack Norris R.D. Vegan for Life című könyve; ebből mindent megtudsz a témáról.

Zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, olajos magvakat, gabonákat, tejtermékeket, tojást.

Nálunk mostanában ezek voltak: sütőtökkrémleves rukkolával, spenótgombócok sajtöntettel, wok zöldségek rizzsel és kókusztejes öntettel, mexikói zöldségekkel töltött portobello gomba, kapros gombás padlizsán, fehérboros burgonyakrémleves

Javaslom Hugh-Fearnley Whittingstall: Veg every day című könyvét, ez megjelent magyarul is. Nagyon ízes, változatos dolgokat lehet belőle készíteni, a húsevők sem éreznek hiányt egy-egy ilyen étel fogyasztása után.

Valamint a zizikalandjai című blogot. A blogger ugyan vegán, de ezt könnyen át tudod majd hidalni.

A legfontosabb a vega étkezésnél a megfelelő főzési technika, és az ízes (!) főzés. Rengetegen nem tudnak ugyanis főzni, és azt hiszik, hogy egy kipanírozott valami az ízlelés csimborasszója.

Nagyon sokféle, változatos a vegetáriánus étkezés. A másodiknak pedig csak úgy mondom, hogy a húsevők fogyasztják a legtöbb szóját gyakorlatilag, hiszen:

1. A szója 80%-a takarmányozásra szolgál, így az állat húsával ezt is elfogyasztod

2. A legtöbb iparilag feldolgozott hústermék 10-20-30%-a szója.

Ezzel szemben én pl. 14 éve vagyok vegetáriánus, és évente 2-3 eszek egy kis tofut talán. Egy húsevő egy hét alatt beviszi ezt a szójamennyiséget a hústermékekből.

Emellett ha a szójatejekre, joghurtokra gondoltál ez teljességgel elkerülhető, én pl. tejterméket se fogyasztok, de nem szója hanem mandula, mogyoró, zabtejet iszom vagy pl. chia pudingot eszem stb., amik kifejezetten egészségesek, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok.

Kérdező: arra figyelj az átállásnál, hogy ne legyen egyoldalú az étkezésed, ne a húst próbáld meg helyettesíteni, hanem próbálj ki mindenféle ételeket más és más receptek szerint, ne ragaszkodj a régi sémákhoz.