Általános jelenség, hogy a legtöbb "prémium étel" nem ízlik valakinek?

Hallottam már, hogy sokan nem szeretik az ismeretlen dolgokat...

De sok dolog, amit felsoroltál, erősen ízlés kérdése. Anyám sosem sajnálta a pénzt ételre, de azért egy drága sör még nem feltétlenül ízlik jobban, mint egy olcsó. A kaviár nekem se jött be. A tengeri herkentyűk terén válogatós vagyok, de azért sokat szeretek belőlük, míg van, aki egyiket sem, pusztán, mert ilyen az ízlése. Nincs azzal baj. Bornál is kár belém a drága. De a kedvenc belga söreim azért sokkal jobban ízlenek, mint a Kozel (ami snassz, de iható és nem keserű). A Kwak már rosszabb nekem, ízlés, nincs mit tenni :)

Gondolom, bekavar az is, hogy szokatlan, de sajt, alkohol, kaviár terén sokan akkor sem szeretik a drágákat (sem), ha gyerekként flancos ételeken éltek.

Ez ízlés kérdése. Én az általad felsoroltakból a sörön és a karajon kívül mindent nagyon szeretek.

A tengeri ételek, csak itt nálunk számítanak különlegesnek. A tengeri országokban még menzán is alapkaják.

A mediterránium gyümölcsei, édességre, zamatra a nyomában nincsenek a magyarnak.

Az olasz, francia száraz vörösboroknak párja nincs az én ízlésem szerint.

Azt tapasztaltam, hogy a magasabb ár jobb minőséget, jobb ízt jelent.

Ha te nem így érzed, nincsen ezzel semmi gond! Edd amit szeretsz és kész.😊

Ilyen szofisztikáltan se láttam még megfogalmazva, hogy valaki hozzá van szokva a szarhoz! :D

Általánosságban egyébként én pont az ellenkezőjét tapasztalom.

Én a lengőajtó másik oldalán vagyok, szóval nem 1-2 ember tapasztalatából indulok ki, hanem pár tízezer.

És jócskán tapasztalok ugyan olyat is, amiről te beszélsz, de nagy általánosságban, ami jó, az jó, azt a legtöbb ember felismeri, és elismeri.

De mindenkinem megfelelni soha nem is lehetett, nem ez soha nem is fog bekövetkezni, meg egyáltalán, célnak se szabad ennek lenni.

Ami egyeseknek "prémium étel", az másoknak alapkaja.

Izlések nem képezhetik vita alapját.

Van, ahol a félig rohasztott hús inyencség, nálunk undorító.

Egyszer kóstolásból még nem általánosíthatsz.

Először nem ízlik, aztán könnyen megszeretheted.

.

A szemével és az agyával eszik az ember.

Ízlés kérdése.

Én ha nagyritkán étteremben eszek, egyszer se távoztam azzal a gondolattal, hogy "na, ez most jóval finomabb volt, mint mondjuk a kedvenc otthoni kajám".

Sok embernek van egy kialakult ízlésvilága, és - bár bizonyos körökben szentségtörés ezt mondani - egy jól elkészített otthoni étel simán megüti azt a minőségi szintet, amit egy átlagos étteremben kapsz. Ráadásul neked a konyhában megvan az a lehetőséged, hogy ízlés szerint belenyúlj a receptbe, hogy apróbb finomításokat végezz rajta.

Ezzel most nem az éttermeket akarom leszólni, csupán a róluk élő fene nagy kultuszon kéne átlátni. Az, hogy az étteremben minden ezerszer minőségibb, mint otthon, egyszerűen nem igaz. Igen, egy jó étterem minőségi alapanyagot használ, és nem CBA-s húst, és a lényege az, hogy az étel mellé még azt a szolgáltatást is megkapod, hogy felszolgálják neked, na meg persze, hogy nem neked kellett elkészítened. Meg hogy - jobb esetben - a szakácsaik tudása szerteágazóbb, mint egy átlagos háziasszonyé. De ettől még azok is ugyanolyan ételek, mint amit egy otthon készítenek.

Ami pedig eleve nem ízlik, az akkor sem fog ízleni, ha étteremben kínálják. A tengeri bigyóktól például az étvágyam is elmegy, tök mindegy, ki, hol és hogyan készíti el. A sajtoknál sem feltétlenül a drágább és ritkább az ízletesebb. (Bár tudnék olyat mondani, ami után a tíz ujjamat megnyaltam.)

A bort meg a sört eleve nem is szeretem (jó, azért nem is utálom), és általában az édesebbek ízlenek, szóval áradozhatnak nekem X száraz fehérborról, nem fog ízleni. Mert azt nem szeretem.

És még sorolhatnám.

Ezek azoknak nyújtanak pluszt, akik az adott étel- vagy italkategóriát szeretik. Mondjuk egy kávéimádó ember valószínűleg fog különbséget érezni egy Wiener Extra, meg egy prémium kávé között. De aki csak két korttyal lenyeli azért, hogy a koffein kicsit felpörgesse, az nem fog belőle sokat érzékelni.

Száz szónak is egy a vége: attól, mert valami drága és "prémium", önmagában még nem fog ízleni. Csak annak, aki azt szereti. Annak viszont nagyon.