Hogyan állítják elő a probiotikum vagy a joghurt baktériumait?

A tejsavbaktérium tenyészeteket

Ha jól értem, akkor az a kérdés, hogy a joghurt készítéshez alkalmazott oltókultúrákat miként állítják elő, azaz szaporítják.

Minden előállítónak van minden törzs számára egy kidolgozott tenyésztési technológiája, ezek nagy vonalakban megegyeznek, de részleteiben eltérhetnek egymástól.

Az első fázis

- egy tartályt rendszerint tiszta vízzel töltenek fel és valamilyen szénhidrátot, vagy szénhidrát keveréket adnak hozzá. Ezt a megfelelő hőmérsékletre melegítik és beoltják az adott törzzsel. A pontosan beállított paraméterek mellett meghatározott ideig hagyják, hogy elszaporodjanak a bacik.

(a szaporító közeg pontos összetétele minden cégnek a féltve őrzött titka, ami gyártástechnológiához tartozik. A szárított kultúráknál a leggyakoribb a víz alap, mert ezt a legkönnyebb elválászatni később a szárításnál, a szénhidrát pedig elengedhetetlen a szaporodáshoz, ezek leggyakrabban glükóz, galaktóz valamilyen kombinációja. A folyékony kultúráknál gyakrabban előfordul, hogy a szaporító közeg tejszármazékokat is tartalmaz.)

A második fázis, amikor a bacik megfelelően elszaporodtak a szaporító közegben.

- A folyékonyan csomagolt kultúrák esetében kiadagolják és fagyasztva tartják a felhasználásig. Hátránya a logisztika (nehezebb, kényesebb, könnyebben tönkremegy, bonyolultabb a tárolás, szállítás, stb..) Előnye hogy az üzemek jobban szeretik, mert a joghurt gyártása gyorsabb az ilyen oltókkal.

- A szárítva csomagolt kultúrák esetében elválasztásra kerülnek a szaporító közegtől. Ezt célszerű centrifugában elvégezni, persze a baktériumok ilyenkor még nincsenek kiszárítva, csak a nedvesség nagyobb része lett eltávolítva. A legtöbb esetben fagyasztva szárítással történik a nedvesség teljes kivonása. Ezután csomagolják a baktérium törzseket.

A probiotikus oltóknál ez a jellemzőbb, pontosan azért, mert kevésbé kényes és precízebben lehet vele dolgozni. A hátránya, hogy az üzemben valamivel tovább tart a joghurt gyártásának a folyamata.

Röviden ennyi.

A technológia részét képezik még a különböző ellenőrzések, amiket nem részletezem, de több ponton is történnek mérések a folyamat közben.

Annyit még hozzátennék, hogy sokan összetévesztik a szaporítást, a kitenyésztéssel. Ami teljesen más. Olyankor tenyésztünk ki bacikat, amikor kíváncsiak vagyunk, hogy valamiben mennyi és milyen törzsek vannak. Ez egy teljesen más folyamat. Ha kíváncsiak vagytok, akkor ezt is leírom.

Egyszerűen fogalmazva a baci "gyártásnál" pedig szaporításról beszélünk.

A [link] oldalon sok hasznos infót találni a témában