Elképzelhető lehet, hogy az élelmiszerekbe tesznek olyan anyagot, amely étvágynövelő?

Szinte semmi köze a technikai fejlődésnek ahhoz a kulturális változáshoz, amivel kifolyt pár generáció alatt a kezekből a természet beható ismerete. Nagyon kevesen olyanok, hogy most is nekiállnak befőzni, hogy lássák, hogy meglesznek a télen. Nagyon kevesen tartanak állatot és közülük is kevesen ragadnak kést, hogy elköszönjenek egyik-másiktól. Arra nagyjából senki nem képes, a százévekkel ezelőtti paraszt (akarom mondani jobbágy) se, hogy a vadonban ragadva felfegyverkezzen és meghúzódjon valahol, mielőtt éhen halna. De nem is fontos, mert hamarabb szomjan hal.

Ez az egymásra utaltság hozza, hogy pl én így budin ülve szóba elegyedek veletek ahelyett, hogy folytatnám a "könnyen szerzett" szakkönyv olvasását, minden szirszarra rákeresgetve, nehogy valami ne legyen tiszta. Ennél adottabb nem is tudna lenni a lehetőség, hogy helyre tegye magát mindenki, és egytől-egyig ráálljunk arra, hogy "elvevőkből" lassan "meghagyók" legyünk.

"Szinte semmi köze a technikai fejlődésnek ahhoz a kulturális változáshoz, amivel kifolyt pár generáció alatt a kezekből a természet beható ismerete. Nagyon kevesen olyanok, hogy most is nekiállnak befőzni, hogy lássák, hogy meglesznek a télen. Nagyon kevesen tartanak állatot és közülük is kevesen ragadnak kést, hogy elköszönjenek egyik-másiktól."

Pedig ezeket is a fogyasztói társadalom hozta magával. Ugyanis a húst és a Lekvárt/befőttet/savanyúságot is, egyszerűbb leemelni a szupermarket polcáról. Mint hogy sajátmagunk vesződjünk vele.