Hentesek, vagyis húspultosok direkt jó ragacsosan, húslével összegányolva adják át a zacsót? Kifejtve lent.

Az egyik hentes már nem ma kezdte, bőven 50 fölött jár, neki a szakmája is hentes lehet - rendszeresen úgy szedi a húst a zacskóba, hogy a kinyitott zacskót ráteszi a pultban lévő húsokra, és úgy dobálja bele, amit kérek. Azaz a zacskó alja kívülről alapból érintkezik a többi hússal. Mire leméri, összeköti, már mindenhol tiszta ragacs, és úgy b-ssza fel a pult tetejére.

Mire a bevásárlókocsiba teszem, meg majd onnan a szatyromba, én is ragadni fogok, míg haza nem érek, arról nem beszélve, hogy textilszatyrot használok a környezettudatosság jegyében, és az is olyan lesz, pedig nem az a lényege, hogy minden használat után mosógépben mossam.

Ma egy másik városban voltam, beszaladtam egy kisboltba, ugyanígy kaptam meg a húst. Még a csaj is elgondolkozott egy pillanatra, mert nagyon ragacsos volt a zacskó, de végül nem érdekelte. Az arckifejezését láttam, de közben én már nyúltam érte, így mire a kosaramba került, persze már én is ragadtam.

Vettem ugyan két zacskót magamhz, de mire abba beletömtem, méginkább olyan lettem.

Basszus, ezek direkt élvezik, hogy szivatják a vásárlót?

Nem gondolkoznak?

Nem hiszem el, hogy ők néha nem vásárolnak ilyesmit máshol, mert mondjuk olcsóbb, vagy ott náluk, a saját boltjukban nincs mindig minden.

Vagy ha onnan viszik haza, akkor a saját szatyrukba is ugyanilyen ragacsosan dobálják bele, hadd kenjen össze mindent?

Minden húspult mögött ott van a kézmosó, de legalább egy tekercs papírtörlő vagy a hagyományos törölköző.

Olyan nehéz lenne használni?

Jóvanazúgy a hülye vásárlónak?

Ahol az öreg van, ugyanott van 2 fiatalabb srác is, érdekes, ők vagy megtörlik a kezüket, vagy ha úgy sikerül bekötni a zacskót, akkor utáa beleteszik egy plusz zacsiba is.

Tagja vagyok egy facebook-os csoportnak, ahol vicces(nek gondolt) sztorikat osztanak meg többnyire eladók.

Fikázzák a vásárlókat, hogy mekkora bunkók, de a saját portájukon nem sepregetnek, pedig egyik-másikra igencsak ráférne.

Pl. állandó téma, minden egyes nap látom, hogy a vásárló nem köszön, pedig furcsa módon én nap mint nap azzal szembesülök, hogy bemegyek ide-oda, köszönök, és az eladó levegőnek néz.