Ti szoktatok csak magatok és párotok kedvéért szépen elrendezett, mutatós ételeket, süteményeket csinálni?

Ne foglalkozz a házi sárkánnyal!

Irigy,és gyanítom lusta.

Hadd fortyogjon magában!

Én is szoktam szépet sütni főzni.Mára viszont megtanultam,hogy csak az kap belőle,aki értékelni is tudja a benne rejlő munkát.

A házi sárkányoknak felesleges,mert ugyanúgy fél perc alatt begusztustalankodják magukba,mint egy olyan sütit,amire csak rá van dobva valami krém./Természetesen,mi után befalták,jönnek a negatív kritikákkal./

Ők nem tudják,hogy az emberek többsége először a szemükkel eszik.

Leendő anyósod egy bunkó. Már bocs.

Én is szeretek elszöszmötölni egy-egy étellel. Aprósüteménnyel, kaláccsal (nem csak úgy tessék-lássék befonom, tök szabályos az egész), bármivel.

És ez is milyen ismerős, hogy Te viszel sütit, ők meg soha nem hoznak. Kapják be.

Nálunk egyébként nagymamám ilyen...Ha én csinálok mondjuk valami húst és ropogósra sül (NEM megég, csak szép színe van), az már 'hú de néger lett'. De amikor ő úgy istenesen odakozmál valamit, az 'ropogós' és 'pont jó' meg 'isteni'.

Ne is foglalkozz vele. Egyszerűen rigy, bunkó és kész.

Szerintem az nagyon jó, hogy Te ilyen aprólékos vagy és szép, gusztusos ételt csinálsz. Adsz magadra, és a párodra is. Én is mindig ilyeneket próbálok csinálni, nálunk is hasonló a szitu, páromék szülei jöttek, szépen volt barkafa egy pár db tojással, nárszic, tulipán az asztalon, ízléses húsvéti teríték, szép tálak, a fonott kalács közepébe festett tojások, pár db csokitojás stb. Amikor belépett, egyből megjegyezte:kint szakad a hó/eső, nincs tavasz, hogy tulipán legyen a vázába. Mondtam, hogy nekem tetszik. Készítettem sok fajta ételt, de semmiből se sokat, csak, hogy azért ne legyen az, hogy ha valaki szeretne még egy szelet sonkát, vagy akármit enni ne tudjon. De többfélét így több tányér is került az asztalra. Erre anyósom megjegyezte, hogy na mi van hadsereg jön, vagy várunk még valakit ebédre. Ez is ilyen tipikus bunkó duma, náluk ha 4-en vagyunk van 4 max 5 szelet hús, akkor tudja mindenki, hogy az övé egy db és kész. Mi adtunk egy kis apróságot ajándékba(egy szép húsvéti terítőt, hozzá egy-két fakanalat, meg egy 6-os fűszertartó tele fűszerekkel) erre, hogy hát én nem is használok oregánót azt itt hagyom nektek. Gondolhatod, hogy próbálok mindent jól csinálni, kedveskedni erre bunkó. De nem vette el a kedvem, mosolyogva fogadom a kritikákat, utána pedig párommal megbeszéljük, és sokszor ő kezdi: Az én anyám? ne haragudj kicsim, sajnálom nagyon, te mindent megettél és baromi finom volt minden. Ennél fontosabb nincsen, hogy TI kettőtök legyetek összhangba, anyóst meg odébb kell állítani. Após meg jó fej(általában)

Ahogy mondtam, a fiús anyák sokszor ilyenek, elveszed tőlük az egy szem imádott fiacskájukat, és még szidni sem tud azért, mert nem vagy házias. Hát akkor szid azért, mert túlzásba viszed :)

Ha apósod szereti és értékeli, akkor vigyél ezentúl is, és neki add oda, hogy hoztam a papának (vagy ahogy hívod, nálunk ez a papázás nem divat, esküvőnél legkésőbb már tegeződés van) egy tál süteményt, remélem, ízleni fog. És neki adod át. Hátha elszégyelli magát anyósod. Bár gyanítom, ezután még jobban szidna majd :)

Bár előttem mindent elmondtak, de szólnom kell.

"após jó fej. az apák mindig azok." Köszönöm!!!

Ne törődj a mamával, máskor is vigyél a "puccos" kajákból!

Én hímnemű vagyok, szeretem a konyhát, a főzést. Nem tudom elképzelni, hogy az ebéd nem teljes terítékkel, "eszcajggal" történjen, akkor sem, ha egytál étel van.

Valahogy az asztal így teljes.

Valaki írta, hogy először a szemünkkel eszünk, ezzel maximálisan egyetértek. Nem a saját gondolatom, hanem Szamosi Feri bátyámtól (Venesz-díjas mesterszakács, és barátom) tanultam.

Ha a férjed/párod is értékeli, akkor nincs miről beszélni.

Gratulálok, további jó főzést!!