A Békés Harcos Útja című könyvben amit Dan Millmannek ajánl szókratész(mármint a táplálkozás),az tényleg hatásos?

Más szóval egy nyersvegán/paleo idiotizmus elkényeztetett nyugatiaknak.

A középkorban mindenki mindenmentesen étkezett, úgy 90% vegánként is, aztán mégis 35 év körül volt az átlagéletkor :) Most is a leghosszabb átlagéletkorú népek közt nem a kirgiz kecskepásztorokat és bolíviai kokacserjefarmereket találod, hanem a jómódú svájciakat, japánokat, svédeket, stb.

Na ennyire számít az "egészséges étkezés" a technológiai haladás másik 800 aspektusához viszonyítva.

#4, Most is a leghosszabb átlagéletkorú népek....a jómódú svájciakat, japánokat, svédeket

Persze. Dementálódva, Alzheimer-kórral, cukorbetegen, rokkantkocsiban.

Nyilván nem mindenki.

#4

Egyetértek veled, ennek a kivételével:

"A középkorban mindenki mindenmentesen étkezett, úgy 90% vegánként is, aztán mégis 35 év körül volt az átlagéletkor :)"

Speciel pont a középkorra volt jellemző a lakomáktól rogyadozó asztalok.

Középkori tehetős családok főleg szarvasmarhát, kecskét, sertést és juhhúst fogyasztottak, a szárnyasok csak később kerültek az étkezőasztalok központi szereplőjévé. A vadhús, azok közül is az őz, a vaddisznó, a fogoly és a tőkésréce tartozott a kedvelt fogások közé, azonban ezeket csak az arisztokrácia falatozta.

A harcsa és a ponty sem maradhatott le a nemesi asztalokról, de az éti csiga, az osztriga és a tengeri fésűkagyló is helyet kapott a díszes asztalokon. Egy 15. századi feljegyzés szerint egy hercegi esküvőn 3 ezer ökröt, 5 ezer ludat, 75 ezer vaddisznót, 7500 rákot és 62 ezer tyúkot lakmároztak az összegyűltek, amit nem kevesebb, mint 440 hordó borral öblítettek le - mindezt 8 nap alatt.

Mondjuk a szegény réteg ette a kását és a fekete kenyeret.

A leves középkorban az egyik leggyakoribb fogás volt a szegények körében is. A tűz felett fortyogó lébe minden belekerült, ami a háznál akadt, és nemcsak délben, hanem reggel is ettek belőle, majd napközben igyekeztek újabb belevalót szerezni, és beletenni azt, amihez idő közben hozzájutottak. A szegények levesébe ritkán került hús, ilyenkor azonban száraz kenyérdarabkára tették, amitől az megpuhult, így könnyebb volt elrágni.

Mindettől függetlenül, gazdag-szegény korán halt. Ez tény!...és genetika, ahogy az életkor ma is kizárólag a genetika függvénye.

6-os vagyok és lehagytam:

Nagyjából így nézett ki a középkori konyha

[link]