Hány darab ősi magyar szőlőfajtát ismertek?

Ösi magyar szölöfajta nem létezik, mert az sem az ösmagyarok élöhelyén, sem a Kárpátmedencében nem öshonos.

Mindegyik szölöfajtát úgy hozták be különbözö nyugati nemzetek, és terjesztették el itt.

Az autochton szó görög eredetű, melynek jelentése „földből született”, vagyis ősi, eredeti, helyben keletkezett, és keletkezési helyén is maradt, tehát őshonos. Ezeket a hazánkban őshonos, illetve a Kárpát-medencében született és több száz éve honos fajtákat nevezzük más néven hungarikum szőlőfajtáknak.

Nem csupán azokat a fajtákat tekintjük hungarikum szőlőfajtáknak, amelyek kizárólag csak nálunk teremnek, hanem például azokat a magyar nemesítésű fajtákat is, amelyeknek „szülei” között akár világfajták is lehetnek, amelyeknek az eredete bár bizonytalan, de a magyar szőlő- és borkultúra több évszázados hagyományainak szerves részét képezik.

A Kárpát-medencében őshonos, régi magyar borszőlő fajták az Arany Sárfehér, a Budai zöld, a Csomorika, az Ezerjó, a Fehér Gohér, a Furmint, a Hárslevelű, a Juhfark, a Kövidinka, a Kéknyelű, a Királyleányka, a Leányka, a Pozsonyi Fehér, Bakator, mézes fehér, kadarka, szerémi zöld, és a kékszőlők közül a Csókaszőlő és a vadfekete.

"Az ősmagyarok készítettek bort."

Ja! Lótejből, és kumisznak hívták.

A fehér kadarka nem szőlőfajta, hanem olyan kadarka amit csak rövid ideig hagytak ázni a héjon, így nem oldódott ki belőle a színanyag, ettől fehér a színe.

Ha könyvet szeretnél róla írni, akkor a kutatómunkához szerintem nem ez a legmegfelelőbb fórum...