Itthon a pálinkák elterjedése előtti krumpliszesznek volt valami jellegzetes íze, vagy csak az alkoholt lehetett érezni benne mint egy vodkánál pl?

A gyümölcspálinkák a krumpliszesz mellett is elterjedtek voltak (sőt, előtte is, már amennyire/ahol az égetett szesz elterjedt volt). Persze az igaz, hogy a 20. századi gyümölcstermesztés nagyobb volumenű pálinkafőzést tett lehetővé.

A krumpliszesz folyamatosan fejlődött a kisüsti krumplipárlatból a ma ismert finomszeszig. Természetesen volt íze, mivel eredendően semmilyen alapanyagnak nem jellegtelen a párlata – csak ha jellegtelenre finomítják. A krumplié elég rossz ízű, kizárólag azért volt népszerű, mert a krumplit a korabeli mezőgazdaság is bármilyen földben meg tudta termeszteni, így olcsóbb volt a gabonánál.

Az 1700-as évek végén jelent meg, ekkor még mind kisüsti volt, aztán az 1820-30-as években terjedni kezdtek a folyamatos lepárlók, de akkoriban a lepárlóoszlophoz nem feltétlenül társult finomítóoszlop. A század közepén a leírások alapján kb. 55%-os oszlopos alszesz volt a „kolompérpálinka”, igen magas kozmaolaj-tartalommal (hígításkor teljesen fehér lett). Az elég ködös, hogy a század további részében a (többé-kevésbé) finomított vagy a finomítatlan volt-e a jellemzőbb, de az olcsó változatnak még a századfordulón is olyan kozmaolaj-tartalma volt, hogy egyes orvosok azt hitték, ez okozza az alkoholizmus súlyosabb tüneteit. A ma ismert, vodkatisztaságú finomszesz viszont semmi esetre sem lehetett jellemző, szóval mindig felismerhető volt a krumplijelleg. (Egyébként a mai finomszeszben is megmaradhat alapanyag íze, hogyha nem vodkának szánják.)