A hazai eladási statisztikák szerint a Borsodi sör fogy a legjobban. Én pedig meginni se bírom, annyira rossz, pedig egy nála 50-100 forinttal drágább sör már élvezhető is. Ennyire igénytelenek az emberek?

A magyar ízlésben a sör olyasmi helyet foglal el, mint a hibás házipálinka. Mindegy, hogy milyen rossz, mert amíg alkohol van benne, addig meg lehet szeretni.

Ezért van, hogy egyeseknek a kőbányainál (borsodinál, stb.) a világ egyik söre sem ízlik jobban, vagy hogy sokan a romlott gyümölcsből, megecetesedett cefréből főzött, gusztustalan „pálinkákat” sokkal jobban szeretik, mint a rendes pálinkát.

Mellesleg szerintem egyik nagyüzemi magyar sör sem sokkal jobb a Borsodinál (beleértve a licensz alapján készültek többségét is), amiből pedig elég egyértelműen következik, hogy igen, ilyenre van igény, és nem jobbra.

Röviden: igen.

Hosszabban: igénytelenek is meg szegények is sajnos. Egyrészt nem is tudja a legtöbbje milyen az a jó sör, mert nem is kóstolta még életében - így eléldegél abban a tévhitben, hogy a Borsodi meg a Kőbányai az "jó". Egyébként Magyarországon mocskosul drága a sz*r sör is, és ráadásul sajnos az ÖSSZES magyar sör úgy ihatatlan, ahogy van. Itt Németországban az egyik legolcsóbb sör 30 cent azaz 90ft, és minden otthon gyártott szennynnél finomabb. Egy üveg Paulaner pedig pl. ami a világ egyik legjobb búzasöre, 75 cent, ami kb. 225 ft (és ehhez képest egy kaka Borsodi otthon 200!!!, ebbe gondoljunk bele!!). Hozzánk importálva pedig 600 ft felett van. És így van ez a belga, ír, egyéb jó sörökkel is. Az a probléma, hogy otthon csak sz*rt gyártanak, a jó külföldi importálva pedig mocskosul drága, holott az anyaországban fillérekbe kerül.

Na jó, ami talán nem "szar" a magyar palettáról, az a Dreher. Esetlegesen még az Arany Ászok és a Soproni iható, de a jótól igen távol áll. De a Borsodi, Szalon, Kőbányai és társai egyenesen ihatatlanok, és sajnos ezek képviselik a magyar átlagot.

Nem feltétlenül igénytelenség vagy tudatlanság, nyilván van, akinek ízlik. Plusz nem mindenki az ízéért issza az alkoholt...

Én nem szeretem a keserű söröket, bár az édeseket sem, némely belga vagy cseh sör pedig nagyságrendekkel jobban ízlik, mint a tipikus itthon kaphatók (bár a Soproni Fekete Démonnal egész elvagyok, filmhez megteszi).

Irigylem a cseheket, pár hete jártam Észak-Csehországban, motoroztunk, kocsmáztunk egy csomó cseh motorossal s valami 200 ft-nyi koronáért csapoltak olyan sört, ami sokkal jobban ízlett, mint az itthon kaphatók s az ételek is jók és kellemes árúak voltak. Ha ott laknék, gyakran járnék kocsmába :D

Nem szeretem a sört. Valszeg azért, ezek szerint, mert még csak magyarokat ittam. Viszont érdekes módon a temesvári Erdélyben ízlik, pedig nagyon olcsó és elég színvonaltalannak tűnik a 2 literes flakonban.

Alapvetően azt tudom mondani, hogy itt nem túl igényesek és nem túl gazdagok az emberek, így jó nekik ez is, aztán megszokják.

Példa: rádióban hallottam, hogy egy kőműves megcsinált valamilyen építési munkálatot a ház körül a riportalanynak, az cserébe adott neki valamilyen drága belga barnasört, a munkás megkóstolta, és azt mondta: "ne haragudjon, de ez a sör romlott".

Hogy mondjak egy hasonlatot, a borsodi a magyar sörök trappista sajtja. Kicsit érthetőbben nem csak a sörökre, hanem az egész magyar étkezési- és italkultúrára rányomja a bélyegét ez a középszerűségnek nevezhető igénytelenség.

Ettől függetlenül a Borsodi tudtommal a Stella receptjének lekoppintásával készült, és lefelé nem lóg ki a magyar sörök közül.

Szerintem az is gond, hogy a magyar vásárló nem alkot önálló értékítéletet, leginkább a reklámok alapján dönt.

Elmesélnék még egy példát... Sok száz forintos koktélt fejlesztettünk egykori - állítólag - patinás cégemnél. Nos ez az áldott, és az egekig magasztalt magyar családi márka mindent megtett azért, hogy lehetőleg cukorból, aromából és szeszből csináljon meg mindent. A gin tonic koktél kettő forinttal lett volna drágább önköltségben, ha valódi gint teszünk bele. Szerintetek mi került a végső receptúrába? :)))