Miért ilyen ma sok fiatal?

Amúgy nem tudom miért vannak ennyire sokan így ezzel a dologgal. Én egy elég jónevű gimnáziumban tanulok, és a barátaim, osztálytársaim nagyrésze szeret olvasni. Sokszor van az, hogy szünetekben megbeszéljük jelenleg mit olvasunk, de még bizonyos tanárokkal órák közben is.

Az igaz hogy osztályszinten nagyon bulizunk, meg az osztálykirándulások, szülinapok stb, nagyon el szoktak durvulni, de ebben mindenki közösen benne van. A szexet meg tök "normálisan" oldjuk meg. Tehát tudjuk kinek van párja, ki szokott szexkapcsolatban lenni, de nem beszélünk róla, és nem is szólunk be annak aki pl még soha nem szexelt.

Ebből azt akartam kihozni, hogy szerintem a közösség játszik szerepet abban hogy mi nálatok az elfogadott. Tegyük fel, ha egy szakmunkásképzőbe jársz, akkor természetes hogy gáz nekik az olvasás, és inkább a buli, szex, pia a fontosabb. Még egy gimnáziumban ez majdnem fordítva. (nem általánosítok)

Mert a szex alapvetőbb ösztön, mint az olvasás. Az emberek, meg állatok alapvetően az önfenntartásra és a szaporodásra vannak kódolva, az olvasás, normális életpálya, viselkedés hosszabbtávon talán kifizetődőbb olyan szempontból, hogy minőségibb életet tudsz teremteni magadnak, a családodnak, minőségibb párt találhatsz, de vannak akik hedonistábbak, kiakarják élvezni az életet, mindent akarnak rögtön és megvan hozzá az alapvető felszínes tulajdonságaik (külső, pénz, szociális skill, gátlástalanság) megkapnak bármilyen hasonlóan felszínes havert, barátnőt, mindenféle kulturálódás nélkül jól élnek, gyakorlatilag cheatelik az életet ezekkel az adottságokkal, az ilyen emberek nem fogják soha megérteni, hogy más miért szenved annyit, mindenféle számukra unalmas dologgal. A kétféle embertípus (intro, extro?) soha nem fogja megérteni egymást.

Az alkohol meg a gátlás oldásra kell, főleg udvarláskor, na meg kedélyjavító (búval b**szott szorongó alak nem igen tud csajozni) a fiatalok esetében.

Arra emlékszem a tinikoromból, hogy a nagy része a pánikra ment el.

Nem akartam lemaradni a többiektől, nem akartam, hogy olyan tapasztalataik legyenek, amikben nekem még nem volt részem, amikor házibulikat rendeztek a többiek, engem pedig nem hívtak meg, akkor az egy késszúrás volt, nem azért, mert huuuu de nagyon akartam ba szni meg bepiálni, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy nem vagyok a közösség része.

Persze a szexben és az ivásban is lehet örömet találni, de az csak másodlagos amellett az érzés mellett, hogy egy közösséghez tartozol.

Vannak, akiknek komplexusaik vannak, és nem igazán találják a helyüket az életben és a társaik között, ezért MINDENT ezekre az amúgy jelentéktelen mérföldkövekre hegyeznek ki, és ezek alapján mérik a saját, és a többiek "értékét" is.

Anno én is láttam példát mindkét tini típusra; olyanra is, aki bulizott ugyan hétvégenként, de nem is jutott eszébe, hogy másokat ez alapján ítéljen meg, hiszen rendben volt az önértékelése, és olyanra is, aki azt hitte, hogy ez a legfontosabb az életben.

Megjegyzem a második típusnál sincs garancia arra, hogy az illető később szar felnőtt lesz. 25 éves vagyok, és mostanra több ilyen nagyszájú ismerősömnek benőtt a feje lágya.

Nem kell magadra venni, ha piszkálnak. Szar ügy, de hosszú távon nem jelent az ég világon semmit ha apácának, meg ilyeneknek hívnak. Mindenkinek más a fontos az életben, más ütemben növünk fel, és más tartozik a felnőtté válási utunkhoz.