Félintrovertált személy barátkozna. Tanácsok?

Ne aggass magadra ilyen címkéket, hogy "félintroveltált", csak éld az életedet úgy, ahogy neked jó, sokkal boldogabb, felszabadultabb leszel - és akkor könnyebb lesz barátokat találnod is.

Ha tényleg barátkozni akarsz majd valakivel, akkor megtalálod a módját, hogy szóba elegyedj vele. Egy odaköszönés esetleg kevés. Inkább tegyél fel neki valami kérdést, hátha abból már elindul valami beszélgetésféle - vagy ha nem, akkor is legalább látod majd a reakciójából, hogy hogyan tovább.

Egyébként meg nem kell folyton barátkozni, nem kell rágörcsölni, hogy feltétlenül te legyél a kezdeményező fél. Sokszor sokkal érdemesebb csak várni - sokminden kiderülhet közben, pl. az is, hogy miért jó, hogy nem kezdtél el valakivel barátkozni...

Egyrészt hobbi!!! Elég unalmas lehet a reggel elmész suliba, aztán hazajössz életmód, így persze hogy nehezebb jó társaságot lelni. Pont 16 körül kezdtem el futni járni, és hónapokon belül nem kevés jó embert megismertem. Csak egy példa, rengeteg hobbi, elfoglaltság létezik, amit nem csak egyedül lehet csinálni.

Másrészt aki mer az nyer. Néha be kell vállalni egy kevés merészséget, van amikor 1 mondat, 1 rövid beszélgetés, néha 1 apró gesztus egész életeket változtathat meg. Ilyenkor jobb ha ezeket te irányítod, bár én régi vágású ember vagyok, és szerintem inkább egy férfi kezdeményezzen bármiben is, kivéve persze ha 2 nőről van szó. :D

Elutasítástól, meg rossz dolgoktól ne félj, próbálj meg "legalább megpróbáltam" felfogásban létezni. Egyébként a félénkséggel nincs baj, gyakorlatilag mindenki fél az új dolgoktól, csak tudni kell a helyén kezelni, és ne az irányítson.

Hello, 19 vagyok, én is a kezdeményezéssel bajlódtam, néha most is.

Nekem a szorongás váltotta ki, de kitaláltam valamit, ami sokat javított rajta amíg sulis voltam:

Mindig előre köszöntem a "félidegeneknek", szóval olyan diákoknak, akikkel amúgy még nem is beszéltünk, ők is mindig visszaköszöntek, mert nem akartak bunkózni, utána pár alkalom után ciginél az udvaron pl. csak úgy odajöttek és kérdezték, hogy mi újság meg elkezdtünk haverkodni. Ezzel oldottam a szorongásom, meg a folyamatos "mini sikerek", hogy visszaköszöntek, odajöttek, stb. segítettek benne, hogy bárkivel tudjak (nem kínosan) beszélgetést kezdeményezni később az utcán/akárhol is, neked is ajánlom, mert tényleg jó hatással volt rám. x3

Abban nem tudok segíteni, hogy hova járj el ismerkedni, mert nolife vagyok és így király nekem, de gondolom a célkategóriádtól függ. Szóval ha csak úgy bárki megfelel, akkor disco, szórakozóhelyek, ha értelmesebb emberkéket akarsz találni, akkor meg valamilyen klubok, filozófia társaságok, meg az internet.