Jó ötlet csatlakozni egy helyi baptista csoporthoz?
Nincsenek barátaim meg családom meg senkim se. :(
2 éve volt egy társaság akiken úgy láttam, hogy elfogadóak velem szemben, de átbaxtak. Nem tudtam ezen tovább lépni, nincs semmi önbizalmam és sokszor vagyok magányos :(
Arra gondoltam, hogy eljárok egy helyi baptista gyülekezethez.
Sztetek befogadnának? Lennének barátaim?
24/F
Biztosan, de szerintem csak amíg úgy élsz, ahogy ők.
Én inkább tàrskeresővel próbálkoznèk tinder pl. Ha lenne egy jó kapcsolatod, akkor egyrészt az is társaság lenne meg azon keresztül is tudsz barátkozni. Én pl nagyon jóban lettem a párom barátaival és azok párjaikkal.
Vagy iratkozz be valahova (tánc, sport, bármi). Vagy válts munkahelyet, ahol fiatalos a légkör és tudsz barátkozni.
Nehéz, de én nem a baptistakon keresztül próbálkoznèk
A lehető legrosszabb ötlet!
Csak akkor jó ötlet bármelyik vallási csoporthoz csatlakozni, ha elfogadod és vallod hitüket, részt veszel vallási életükben, betartod etikai és vallási előírásaikat.
Ha mindezt nem teszed, ott sem találsz barátokra, hiszen 'kilógsz a sorból'!
.
"sokszor vagyok magányos :("
Magányos csak akkor vagy, ha nekibúsulsz és elhagyod magad.
Ha valamivel, amit értelmesnek tartasz, elfoglalod magad, 'magányos'-ból 'egyedülálló'-vá lépsz elő.
Inkabb a magany mint valami elvakult vallasos banda.
Ott meg vagy elfogadod hogy kimossak az agyad, vagy ugyanolyan maganyos kivulallo leszel.
Jó, csak látom nem értitek...
Én nekem soha nem vtak társas kapcsolataim. Se tesó, se szülők, se barátok, se barátnő, se senki. 0 önbizalom, magány egész életemben. Erre jött rá 22 évesen egy társaság akik megjátszották, hogy barátkozni szeretnének velem, törődnek velem, elhihették velem, hogy én egy értékes ember vagyok majd egyik napról a másikra eldobtak és nem csak szimplán eldobtak, hanem lejárattak, olyanokat halottam vissza ami azt tükrözi, hogy soha a büdös életben nem tartottak semmire.
Ezen azóta nem tudtam tovább lépni, majd megszakad a szívem, ha véletlen meglátom Őket vhol (pl. 2 napja is)
Ezen egyedül meg nem tudok tovább lépni, de kapcsolatokat is ezek után hogyan tudnék kialakítani? Nem bízok senkiben, mindenkitől rettegek. Mindenkiben őket keresem, meg azt ami akkor volt. Sokat nosztalgiázom Rajtuk, az akkori időkön. Próbáltam kapcsolatokat kialakítani, de senki se barátkozik velem :( Magyarul rosszabb a helyzet mint akkor ameddig nem volt senkim... :(
És megfelelő psihiátriai vagy pszihológusi segítség meg nincsen :(
Miért búsulsz az után a volt csoport után? " elhihették velem, hogy én egy értékes ember vagyok - nem hitted el igazán, ha most nem hiszed
majd egyik napról a másikra eldobtak - hogy dobtak el? egyáltalán miért függtél tőlük? Hogy lehet valakit eldobni?
és nem csak szimplán eldobtak, hanem lejárattak - hogy járattak le? ki előtt? mit számít neked? miért hagytad magad?
olyanokat halottam vissza - kitől? elhitted? miért nem a szemedbe mondták?
ami azt tükrözi, hogy soha a büdös életben nem tartottak semmire - és most őket sajnálod?
Gondold végig és becsüld az értékeidet, azokat nem mások határozzák meg.
Aki nem ért meg és nem becsül, az nem a barátod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!