Ha nálam van valami "kölcsönben", nekem kell kapálózni, hogy eljusson a tulajhoz?
Nem egészen kölcsönadásról van szó, inkább megőrzésről, nem tudom, mi erre a jó szó.
Adott egy társaság, nem feltétlenül barátok, de mondjuk közös hobbi által összekötve. Valaki felajánl a társaságnak egy adott dolgot, hogy vigye, ha kell valakinek, ők költöznek, és nem akarják cipelni.
Szóval megbeszélik, hogy X-nek jól jön, Y majd elmegy érte kocsival, de mégse tud. Én felajánlottam, hogy nálam elfér (mert aki adni akarja, annak nagyon útban volt, én meg közel lakom). Aztán innen meg viszik kocsival, amikor tudják.
Meg is beszéltük, hogy mikor jönnek érte, végül nem jöttek. Akkor én megírtam az illetőnek, hogy semmi gond, elfér, majd jön ha tud, csak szóljon.
Na, azóta eltelt több mint egy hónap, azóta se hiányzik senkinek. Engem nem zavar túlzottan, igazából még jól is jött, használjuk időnként.
Csak nem tudom, hogy most nekem kéne heti szinten nyaggatni őket, hogy ugyan mikor ér már rá érte jönni? Végül is nem nekem fontos, csak szívességet tettem azzal, hogy beszálltam. Csak azt se akarom, hogy az legyen, hogy persze, lenyúltam.
Ennél bonyolultabban nem tudtad megfogalmazni?
Időnként szólj neki, hogy ugye emlékszik még, hogy itt van a cucca. Én hosszútávon nem szeretek ilyen megőrzősdit játszani, mert abból - a saját tapasztalataim alapján - általában generálódik valami probléma. Szóval egy idő után meg szoktam kérni, hogy vigye el a cuccot. Persze ez csak a saját véleményem, nem biztos, hogy mindig ez a helyes.
"Meg is beszéltük, hogy mikor jönnek érte, végül nem jöttek. Akkor én megírtam az illetőnek, hogy semmi gond, elfér, majd jön ha tud, csak szóljon."
Szerintem korrekt voltál, nem a te dolgod nyaggatni őket, hogy jöjjenek érte, ha fontos nekik, akkor majd érte mennek. Ha nem, akkor meg megmarad neked, de lenyúlásnak ezt nem nevezném, mert ahogy írtad, szóltál neki.
Teljesen tiszta vagy. A "jöjjön ha tud, csak szóljon"-ba belefér az is, ha csak 10 év múlva jön, neki kell lépnie. A hasznlálatáról azért jó, ha tud, hogy alkalomadtán igénybe veszed. Azt én megírnám neki. "Figyi, király ez a cucc, nem baj, ha néha tolom, amíg nálam van?"
Ennyi.
Nem neked adták kölcsön, és még használod is.
Szerintem egy eg soros üzenetet megér...
Bocsánat, ha zavaros lett, csak nem akartam konkrétumokat meg neveket írni.
A használatot nem úgy kell érteni, mintha elhordanám a ruháját mondjuk, hanem, nem is tudom, mintha egy összeszerelt állapotban lévő, nem szétszedhető asztal vagy polcrendszer lenne. Beállítom az asztalt a sarokba, ahol nincs útban, de megesik, hogy rápakolok. Nem fogtam be ebédlőasztalnak vagy íróasztalnak, de azért nem őrzöm kincsként. Vagy a polcos példa ugyanez, nyilván nem pakolom tele kedvenc ruhásszekrényként vagy könyvespolcként, mert készülök rá, hogy előbb-utóbb elkerül, de ha ott egy rakat üres polc, azért rápakolgatok.
Szóval nem lesz ettől rosszabb állapotban, sőt, azért foglalkoztunk vele, elég sok hibával adta tovább az eredeti tulaj (nyilván nem véletlen vesznek újat), egy részét megjavítgattuk párommal, pont ezért, hogy ha már itt van meg minden, akkor miért ne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!