Hogyan lehetnék "kevésbé ignorált" ember?

Lehet, hogy most furán hangzik a kérdés, de remélem a végére kirajzolódik. Tehát magamat egy társaságkedvelő embernek tartom, aki szeret a baráti csoport "törzse" lenni. Ezen kívül én sokat teszek a baráti kapcsolataim érdekében, de ezt sokszor nem kapom vissza. Általában mindig próbálok beszélgetni, viccelődni az emberekkel. Legtöbbször én kezdeményezek, ők viszont nem. Annyira rosszul esik, hogy nélkülem elmennek valahova, vagy iskolában nem hívnak beszélgetni. Iskolán kívül pedig alig találkozok az ismerősök nagy részével (néhánnyal egyszer-kétszer). Ritkán szoktak csak keresni. Úgy érzem valamit nagy rosszul csinálok, mivel nálam kevésbé "erősködő" embereknek sok barátjuk, akik kölcsönös baráti viszonyban vannak, pedig nem sokat tesz azért. Nem annyira karizmatikus emberek, mégis sokkal több sikert értek el ezen a téren, mint én, aki küzd. Amit tudni kell rólam, hogy rengeteget változtam az első középiskolai évem óta. Az egész ruhatáramat lecseréltem jó minőségű, elegánsokra. Emellett vágatom a hajamat rendszeresen, mindig tiszta és jó illatú vagyok(erre még később visszatérek). Belsőleg is komolyabb, érettebb lettem, és állítólag viccesebb is. Magyarán sokat változtam, de ezt én nagyon nem látom. Ha én nem "futnék" az emberek után, akkor nagyon sokan eltűnnének. Pedig állítólag velem jókat lehet komolyan és lazábban is beszélni velem(állítják a barátaim). Mégis amikor hárman vagyunk, mindig én leszek a hátul csendben lévő ember, pedig én próbálkozok. A másik, hogy a nagyobb társaságokban is alig kapok szerepet. Nem annyira tudok, jutok szóhoz. Annyira nem vagyok ott érdekelt. A másik, hogy a lányok se érdeklődnek utánam. Úgy értem, hogy ha nem én beszélek, akkor nem is nagyon beszélnék lányokkal. Ezt azért vetem fel, mivel észrevettem, hogy minden fiú barátomnak van lány barátai, akivel tud beszélni és hülyülni. És ismét a kölcsönösség visszatér. Egyszerűen nem értem, hogy a barátaimra miért "tapadnak"a lányok. Tudom én, hogy a fiúnak kell kezdeményeznie, de ezt nem teheti meg mindig a fiú. A lányka is oda kell mennie a fiúhoz, ha akar barátságot. Nem tudom mitévő legyek, hogy jófej és jó barát legyek. Félre ne értsétek, nem én akarok mindenhol a társaság élén lenni, csak annyit akarok, hogy igazán jól érezzem magam, és ne görcsösen kelljen a barátaimmal lennem. Néha sikerült felszabadulni, és akkor nagyon magabiztos és vicces voltam, de ez nagyon ritka. Mit tudtok tanácsolni? Hogyan tudnék fejlődni szociálisan? Mit tudnék elérni, hogy a lányok érdeklődjenek utánam? Annyira tanácstalan vagyok.