Csak én utálom azt a h. lye szokást, hogy ha jön valaki, akkor meg KELL kínálni?

Nem KELL ez csak egy szokás, illem. " Ha jöttök, lesztek. Ha hoztok, esztek. "

A vendég öröm a háznál. Ez azt jelenti, hogy nem a 4 falat, vagy a szappanoperát nézed munka után, hanem társaságban vagy. És azért, hogy gyakrabban jöjjenek, kirakok valami vendég várót. Ha nem tudok /nincs időm sütni, akkor ropi és gyümölcs levelet, vagy szendvicset.

Simán benne van, hogy nem viszek semmit és nem rakok ki semmit, nem fogadok semmit.

Van, hogy megkérdezem éhesek-e és rendelek pizzát. 2 szelet elég szokott lenni fejenként. De ezek megoldások és nem a problémád gyökere.

Nyugodtan megmondtod a vendégnek, mielőtt jön, hogy most nem készülsz semmivel. Lehet ő fog hozni.

Ha valaki jön, meg kell kínálni, ez az ún. vendégjog, ami annyit jelent, hogy amíg a te fedeled alatt tartózkodik, te vagy felelős az illető jól-létéért.

A mérték nem mindegy. Ha valaki felugrik fél órára, akkor egy kávét/teát, pohár vizet illik felajánlani, ennyi.

Ha egyebekben kellemetlenül érzed, vegyél 50 dkg pogácsát, kétszer huszonöt dekásan fagyaszd le, és ha valaki felugrik, tedd elé: fél óra alatt kiolvad szobahőn. De nem szükséges.

A "párod" anyjának pedig, ha baja van azzal, hogy nálatok nincs állandóan sütemény, az még mindig csak az ő baja. Alkalomszerűen vegyetek neki egy doboz fagyit/kiló friss gyümölcsöt, és ezzel viszonzod a gesztust.

De nem, nem elvárható, hogy más is azt tegye, amit ő.

Erre szoktam mondani, hogy a középút a helyes út.

Valami aprósággal lehet készülni, de nemmkell túlzásokba esni

Én sem tartok otthon 500 féle sütit meg hat rekesz üditőt, ilyesmit egy hirtelen látogató, pláne ha rövid időre jön, ne is várjon el. De nem is várnak el. Van, hogy csak vizzel, teával vagy kávéval tudok kinálni, sőt, még nasi sincs itthon mindig, de ha valaki nagyon éhes, össze tudok dobni egy szendvicset vagy megkinálom a főtt ételből, mivel több napra szoktunk főzni, igy általában van az is. Vagy megvárja hogy elugrok a boltba, ha nyitva van. Ezek nem nagy dolgok, akárhogy eszik-iszik valaki utazás előtt, azért jóleshet neki egy pohár viz/üditő, esetleg egy kávé vagy pár falat.

Az anyósod más eset, más szokásokkal, gondolom, ő rendszeresen süt valamit, mig ti nem szoktatok.

"Megfigyeltem, hogy ez általában az idősebb korosztályra vonatkozik."

Rosszul figyelted meg!

Ez -kortól függetlenül- a kultúrember ismérve, hogy a VENDÉGET vendégül látja.

Ha annyira sóherek vagytok, hogy egy kis ropit és üditőt is sajnáltok a vendégektől, akkor ne csodálkozzatok, ha majd -egy idő után- nem nyit rátok a kutya sem.

"mi pl párommal nem tartunk soha itthon nassolni valót, meg üdítőket úgy alapból, meg hétköznap nem sütök süteményt, és így elég ciki, ha valaki felhív, hogy átjönne."

Ezek szerint te is "ciki"-nek érzed a szitut.

Ez már a javulás útja...

4es vagyok, a középút szószólója.

Mi egyszerűen megoldjuk a cimbivel.

Felhív hogy átjönne. Ha nincs itthon semmi, akkor megmondom (mert biza néha a kis gondom us nagyobb annál hogy folyamatosan fejben tartsam az itthoni - váratlanvendégváró- készleteket) hogy nincs semmim, akkor hoz ő. Legközelebb meg én viszek.

Egy valódi igazi barátság nem fog megszűnni azért mert per pill nincs itthon ropi.