Barátoknak/jóakaróknak számítanak a hasonló emberek? Mit gondoltok minderről?

A társaság, amelynek tagja vagyok, nem vesz komolyan. (Legalábbis, a legtöbben, szinte kivétel nélkül.) Amikor hozzájuk szólok, majdhogynem fel sem tűnik számukra a jelenlétem, és egy-két pillantásnál tovább nem is figyelnek rám. Egymással bezzeg foglalkoznak, beszélgetnek, adnak a másik véleményére, fontosnak tartják társaikat, és időnként hülyéskednek is. Én viszont, mintha levegő lennék számukra, vagy egy utolsó, semmirekellő valaki, akit lenéznek, megvetnek. Lényegében (állandóan) az esetben sem létezem számukra, ha velük tartózkodom. Mindig is jellemző volt a hasonló bánásmód irányomban, bármilyen közösségben is tartózkodtam. Nem tudják, min megyek keresztül mentális betegségeimből kifolyólag, és hogy, ezen pszichés problémák miféle kommunikációs gátakat hoznak létre lelkemben, például súlyos szorongás, és jellegzetes szédelgés, idegenség-érzet által.

Ugyanakkor, a néhány kedvesebb tag, akikkel beszélgettem, és (viszonylagosan) nem újonnan ""ismerjük"" egymást, nem jelölt ismerősnek Facebook-on, miközben az említett webes felületen régóta ismerősök a többiekkel. Természetesen, tudom, hogy nem minden az internet, de valahol mégiscsak bánt a dolog.

Látom, nem vagyok egyedül az ilyesféle gondokkal:

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__egyeb-kerdesek__9510..