Baj az, ha nem vagyok képes szórakozni? 20/F
Alapvetően mindig komoly és feszült vagyok.Nem tudok bulizni.Képtelen vagyok arra hogy elengedjem magam,ellazuljak,nekiálljak táncolni vagy ilyesmi
Ha el is mennék egy buliba,nem tudnék magammal mit kezdeni,csak egyhelyben,zavartak állnék
Hát ezzel én is így vagyok, 47 év alatt talán ha egyszer sikerült annyira ellazulni társaságban, hogy táncra perdüljek. Nagyobb társaságban is hülyén érzem magam, és ha kettőnél többen beszélgetnek valahol, az már nekem zűrzavar, és cseppet sem szórakoztató.
Nekem a szórakozás a természetjárás, az olvasás, a futás, a mozizás. A tömegrendezvényeket és a nagy társasági eseményeket kerülöm, mert már rájöttem arra, hogy nem nekem valók. Te is inkább befelé forduló ember vagy, nem olyan nagy baj az.
Ne aggódj, ezzel sok ember van így, nem csak te érzed úgy h nehéz ellazulni. Mit gondolsz, miért piál mindenki? ez is a feszültséget csökkenti. Alapvetően nem gondolom bajnak, sőt. A kérdés az, hogy Téged zavar-e ez, Neked hiányzik-e a buli. Egyébként nagyon ritka az az ember, aki zsigerből, elsőre full laza egy bulin, általában a legnagyobb partiarcok(vagy annak tűnő emberek) is kicsit feszengve kezdik. Ezen egyébként sokat segíthet az, ha összebeszélsz egy ismerősöddel, és együtt érkeztek.(és érdemes ám legalább valami kis alap táncot megtanulni, hidd el, hogy sokat dob az önbizalmadon) Én szinte mindig izgulok buli előtt,és ha nem sikerül éppen társaságot találnom, ugyanilyen gondolataim jönnek (és tudom, hogy nem csak nekm, a barátnőm is szinte szóról-szóra ugyanezt mondta egyszer, pedig őt szinte mindenki nagy bulizósnak gondolja) Azon, hogy milyen személyiségtípus vagy, nem változtathatsz, de a saját határaidon belül igenis mozoghatsz, tessék caak tágítani a komfortzónádat (és nem kétségbeesni, ha elsőrenem lesz olyan sikeres, mint azt elképzeli az ember) Nekem az szokott lenni a mércém, hogy jó volt-e egy buli, vagy sem, hogyvolt-e legalább egy ember, akivel tudtam oldottan beszélgetni. Azt döntsd el, hogy AKARSZ-e bulizni, a többiek elvárásai miatt ne aggódj. Az, hogy nem bulizol, nem kell h azt jelentse, hogy nincsenek barátaid, agyon jól el lehet lenni mindenféle fúdenagy pörgés nélkül is. A társaságban való feloldódást pedig a legtöbb embernek tanulnia kell, a jó hír az, hogy ezt szinte mindenhol gyakorolhatod! Megpróbálhatsz elmenni rapidrandira, vagy szólíts meg valakit az utcán...valszeg izgulni fogsz előtte, de ezek olyan dolgok, amiknek nincs tétje, úgyhogy érdemes kipróbálni. Nagyon hajrá, és írj, hogyha vannak fejlemények, vagy ha valami még eszedbe jutott!
16/L
Nekem a bulinak semmi jöze a szórakozáshoz.
Nekem az a szórakozás, ha magammal lehetek. Ha elmehetek úszni a nyári Balatonba. Ha bicajozhatok. Ha úh tájakat fedezhetek fel. Ha otthon punnyadok a gép/tv/telefon előtt.
Lehet te is pont ilyen vagy, de legalább is olyan, akinek elszívja az energiáit a kicsapongás és üres csevegés. Azaz introvertált vagy.
A buli extrovertált dolog. Én félévente egyszer megyek, pontosan ennyire vagyok extrovertált. Kb 20-30%-ban. Nagyon ritkán van rá igényem. Akkor bohóckodom picit ilen haverféleségekkel, meg iszogatunk, meg beszélgetünk. Ital kihozza belőlük úgyis a mélyebb témákhoz való érdeklődést 😃 szóval olykor nem csak az üres csacsogás megy. Így már érdekes tud lenni a dolog 🙂 de ez nagyon ritka... ezért sem tudtak a barátaim lenni ők.
Nem akarok bulizni.
De ha nem bulizok,soha nem lesz barátnőm..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!