Ha nincs bennem együttérzés akkor ilyen helyzetekben színlelni kell vagy jobb csendbe maradni?

Bennem minimális empátia van (nem, nem vagyok pszichopata). A nővéremet szoktam megkérdezni, adott szituációban mit illik mondani. Ha beszólogatsz embereknek, tegyük fel kollégáknak, az valóban hátráltathat az életben. Egyébként az empátia hiánya nem egyenlő azzal, hogy bunkó a stílusod. Apádnak igaza van, intelligens ember nem szólogat be másoknak, kulturáltan elmondja a véleményét.

Azért jó, ha van benned empátia, mert úgy érzed át igazán a másik baját, nehézségeit és ha jobban megérted a baját, jobban meg tudod őt érteni, esetleg segíteni is tudsz neki, ha akarsz. Szerintem ennél jobban ezt nem lehet elmondani. Normális és empatikus embereknek alapból jó érzés, ha meghallgathatják mások baját és esetleg segíthetnek is nekik. De ahogy más is mondta, benned ez nincs meg, így nem igazán érted meg. Ám úgy néz ki, hogy sajnos te túl önző vagy ehhez, mert máris azt kérdezted, hogy mi hasznod származik ebből, miért jó ez neked. Hogyha főleg a saját hasznodat keresed ennyire, ha más bajáról van szó, akkor az már régen rossz. Ha ilyen vagy, kerüld a problémás embereket, ne akarj nekik segíteni, mert így inkább ártasz nekik, de ne színlelj és ne bántsd őket!

Már el lett magyarázva miért, nem hinném hogy tovább lehetne részletezni a dolgot.

Azt magadnak kell tudnod kérdező, nem másoknak és egyik se jó! Már mindenki elmondta miért, ennél nincs olyan, hogy az egyik jobb! Ezért kaptál ilyen válaszokat, fogd fel és kérlek ne fárassz minket most már ezzel a túl nagy értetlenségeddel! Ha segítséget kérsz, akkor fogadd el és ne lázadj ész nélkül!