Miért baj ha valaki nem vállal diákmunkát?
19 éves egyetemista vagyok, és erre a nyárra nem vállaltam munkát.
Ezt ha valaki megtudja (akár korombeli akár idősebb) akkor főbenjáró bűnnek tekinti.
Szakközépiskolába jártam engem már érintett a kötelező nyári gyakorlat, így felmenő rendszerben 2-3-4 hét gyakorlaton voltunk nyaranta, annyi pénzért amiből kb a bérlet és a kaja kijött. Ezen kívül párszor vállaltam alkalmi diákmunkákat. (Meg ugye az érettségihez kötelező 50 óra közösségi munka, de azt ne is számítsuk.) Tehát mondhatjuk, hogy az eddigi nyarakat elég aktívan töltöttem.
Most egyetemen a vizsgaidőszak elhúzódott július elejéig, így 2 hónap a nyári szünetem, úgy döntöttem inkább pihenek, a barátaimmal töltök időt, plusz a családommal. Itthon a kerti munkába szoktam besegíteni.
Pénzre olyan szempontból nincs szükségem, hogy a lényeges dolgok megvannak, egyedül egy autó lenne jó, de az nem pénzkérdés, szimplán nem támogatják amíg nincs kellő rutinom (ez valahol érthető).
Mégis az emberek többsége hatalmas csodálkozás közepette egyenesen szentségtörésnek tartja, hogy én a nyári szünet nagy részét pihenéssel töltöm.
Más is tapasztalt ilyet? Mi ezzel a probléma?
19/f
Egyfelől, könnyű amíg anyuék mindent a feneked alá tolnak, lásd első válasz, irigység.
Másfelől, majd rájössz amikor diplomával a kezedben az első interjún megkérdezik milyen tapasztalatod van, csináltál-e valami szakmait egyetem alatt stb.
Első év után nem nagyon van lehetőség egyetemen szakmai munkát végezni. Tulajdonképpen a szórótárgyak és alapozás volt az első évben, akik a szakról dolgoznak egyelőre nem szakmai munkát vállaltak. Azt pedig nem hiszem, hogy később tapasztalatként tekintenek arra, ha valaki mekiben dolgozott, szórólapot osztott stb.
Később nyilván én is szeretnék szakmában dolgozni egyetem mellett, de az nem két félév után lehetséges.
Igen. Én is most végeztem az első évemmel az egyetemen (csak egy évvel idősebb vagyok nálad), de ugyanezt tapasztalom. Szinte mindenkinek az az első kérdése, hogy "mit dolgozol a nyáron vagy az egyetem mellett?" és mikor elmondom, hogy nem dolgozom és egyelőre nem is tervezem, akkor kb. úgy néznek rám, mint a véres rongyra... Nem értem, hogy ennek mi az oka. Én soha nem dolgoztam diákmunkán (egyedül a kötelező 50 óra közösségi szolgálat, ami ilyesmi), mert egyszerűen nem volt rá szükségem és most sincsen. A szüleim mindenben támogatnak és szerencsére ezt anyagilag is megengedhetik maguknak. Mindenem megvan, amire szükségem van és igazából nem vágyom semmire, amire gyűjtenem kellene. Van valamennyi összegyűjtött pénzem is, ami bőven elég szórakozásra, hobbira, tehát arra sem kell külön pénzt keresnem. Így legalább az egyetem alatt van időm a tanulmányaimmal foglalkozni, a szünetekben pedig pihenhetek és foglalkozhatok a hobbimmal, barátokkal, tanulhatok amit akarok és érdekel. Ha majd lesz rá lehetőségem, hogy olyan munkát vállaljak, ami szakmailag is hasznos, akkor az már nyilván más tészta, mert azt én is fontosnak tartom, de nem gondolnám, hogy sok előnyöm származna abból, ha pl. elmegyek eladónak vagy raktárosnak.
Egyébként én a környezetemben is azt látom, hogy az dolgozik, akinek szüksége van rá, mert pl. a szülei nem tudják támogatni vagy csak kis mértékben esetleg gyűjt valamire stb., de nálunk a szakon még ez sem olyan gyakori. Tényleg nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az embereknek ezzel a problémájuk... Szerintem mindenkinek a saját dolga, hogy miből, mennyiből, hogyan fedezi a költségeit és mivel tölti el az idejét, engem legalábbis nem érdekel, hogy másnál mi a helyzet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!