Milyen könnyen alakítasz ki emberi kapcsolatokat?

Nagyon nehezen nyílok meg új emberek előtt. Régen nem voltam ilyen, aztán valaminek a hatására bezárkóztam. Már sokat javult ez a problémám, mert rá vagyok kényszerítve hogy emberekkel tartsak kapcsolatot a munkám során, de csak úgy elcsevegni a semmiről nem tudok.

A beszélgetés könnyedén megy, viszont nehezen nyitok mások felé. Szinte bármiről tudok pofázni, nincs olyan témát, amihez ne értenék egy keveset, de nem kívánok haverodni vagy közel kerülni mindenkihez. Tartsuk meg a kellő távolságot. :D

Nagyon nehezen. Ha nagyritkám valaki közeledni próbál felém, csak makogok valamit. Zavaromban nem vagyok képes normálisan társalogni, érdeklődni a másik iránt. Szinte soha nem volt egy barátom sem, aki meg volt, azzal iskolaváltás után megszakadt a kapcsolat.

Kapcsolatot nagyon könnyen teremtek, főleg, ha mindenki teljesen idegen egy adott társaságban. Bensőséges kapcsolat az más, nehezen engedek közel magamhoz bárkit is.

Nagyon zárkózott vagyok, anyám szerint antiszociális vagyok. Nem szeretem az embereket nem szeretek cseverészni, jópofiskodni számomra idegen emberekkel. Felszolgálónak tanultam, de pont ezért abba is hagytam. Viszont aki már ismer jobban az mind meglepődött rajtam hogy amúgy milyen "bolond" vagyok. Amíg nem ismernek csak azt látják hogy egy rideg, flegma, lenéző ember vagyok(azért mert nem szeretek jopofiskodni). Nincs is barátom. Csak a párom van és egy barátnőm.

Nagyon könnyen, ugyanis nem tartom magamat rosszindulatúnak, rasszistának, lenézőnek, különbségeket sem teszek, előítéleteim sincsenek, titkaim sem. Mindenki felé tudok nyitni, mindenkinek adva van a lehetőség, az már más téma, hogy általában hamar kiderül, hogy nem vagyunk egy hullámhosszon. Még ez sem lenne baj, mert elfogadom, de majdnem mindig mások azok akik támadóba mennek át a paranoid képzelgéseik miatt.

Kíváncsi lennék vajon miért csak hozzám hasonló introvertáltok válaszolnak általában az ilyen kérdéseknél. :D

Én is nehezen, eléggé befelé forduló vagyok. Vannak persze nagyon jó baráti kapcsolataim, néhány több évtizedes is, tehát ha valakivel működik, akkor jó, de az esetek 98%-ban nem tudok mit kezdeni az emberekkel. Szerencsére olyannyira nem vagyok társasági lény, hogy nincs is erre igényem.

Nagyon nehezen. Ha van közös téma, akkor elbeszélgetek bárkivel, de többnyire a másik kezdeményez. Úgy senkihez sem tudok odamenni és megismerkedni vele, bármennyire szimpatikus. Nem tudok spontán beszélgetéseket kezdeményezni. Nincsenek barátaim, sosem volt kapcsolatom.