A "Miért vagy olyan csendes? " társaságban elhangzó kérdésre mit lehet/mit szoktál válaszolni?

-Ilyen kedvem van.

-Így döntöttem.

-Miért ne?!

-Van aki hangos helyettem is.

-Ilyen a természetem. Probléma?

-Csendesen is ki tudom fejezni magam. Aki nem hallja meg, az az ő hiányossága.

-Ordítozzak fejen állva?

Én a visszakérdezés módszerét alkalmaznám:

Milyen választ vártok Tőlem?

Nem vagyok annyira ellenszenves és befordult, mint az előző kettő.

Viccesen elütöm a dolgot, "mit mondjak", "nem tudlak túlkiabálni" és hasonlók

Én is kerülöm a felesleges csacsogást. Meg hangulatfüggő is nálam, de 10-ből egy alkalom van, amikor van kedvem hülyéskedni, felesleges dolgokról beszélgetni.

Néhány ember van akivel, el tudok beszélgetni normálisan, mert nem untat.

Legszívesebben megmondanám néha kerekperec, hogy azért, mert k.rvára nem érdekel a téma.

Ehelyett én is csak mosolygok, vagy felhúzom a vállam.

Akivel jobb viszonyban vagyok megmondom, ha nem igazán érdekel a téma.

2-es válaszoló vagyok.

Amikor időm és körülményeim engedik, eljárok angol - és egyéb más - anyanyelvűek társaságába egy kulturális központ teaházába.

Főként azért, hogy hallgassam az angol anyanyelvűek beszédkiejtését. Élvezettel konstatálom, hogy milyen jókedvű és bőbeszédű a társaság - bár egy idő már fáj a fejem és a fülem az erős zajtól.

Amikor idáig eljutok igyekszem udvariasan és diszkréten távozni a köreikből. Nem ígérem biztosra, hogy legközelebb is elmegyek - de tervezni szoktam, mert általában felüdülök mások jókedvétől én is... :)