Ti hol talaltatok meg a barati korotok? :D

Ha egy kicsit kikapcsolod az önvédelmi mechanizmusodat és figyelsz akkor talán eljut hozzád valami ami segíthet:

Ez az összes eddigi megnyilvánulásod ezen a poszton:

"Ti hol talaltatok meg a barati korotok? :D"

"hat nem eppen ilyen valaszokra vartam. :D"

"remelem nem mervadoak ezek a kommentek, mert akkor eleg rossz az arany.:D"

"nekem sincsenek, szoval ne csuggedj. :D"

"szomorú téma, vagy mi?:D"

"sehol se irtam, h nevess, ha nem szeretnel. :D"

Feltűnik valami?

Teljesen mindegy hogy csalódott vagy szomorú vagy, vagy éppen csak egy kérdést teszel fel, mindig ugyanazt a röhögős smiley-t rakod ki minden mondatod végére.

Ha az életben is ilyen vagy, azaz elrejted a valódi érzelmeidet és mindenre mosolyogsz vagy röhögsz és úgy teszel mintha az élet csak vattacukorból lenne, akkor az emberek nem fognak tudni kapcsolódni hozzád, megjátszottnak tűnsz és max felületes illemcsevegésekben lesz részed, semmi igazi barátságban amihez valódi érzelmek szükségesek - ami persze kinyit téged úgy hogy a gyengeségeiddel vissza tudnak majd élni. Ez a rizikó benne, de csak így lesznek baràtaid.

Sosem a hely a fontos, ha kiteszed a lábadat a szobádból akkor már van esélyed barátokat találni (sőt manapság a net miatt már az se fontos), de ha nem nyitod meg az érzelmeidet akkor beszélgethetsz millió emberrel, egy sem lesz a barátod.