Hogyan tudnék szorosabb kapcsolatot kialakítani másokkal? 21 F

Segíteni ebben nem hiszem hogy tudok, de én is kb. szó szerint kiírhattam volna ezt a kérdést.

Annyi a különbség, hogy én egy poros kisvárosban élek, nem egy faluban (nekem így talán egy fokkal jobb). Meg én már befejeztem az egyetemet Budapesten, szóval egyelőre itt ragadtam vidéken (ebből a szempontból viszont rosszabb lehet). Már csak a helyi haverjaimmal tartom a kapcsolatot, Pestről senkivel. Ezek is olyan szinten felszínes haverságok, amilyenek csak lehetnek. Néha visszagondolok, hogy milyen jó volt, amikor Pesten jártam-keltem, jönnek az emlékek.

Én gimi és egyetem között éreztem egy úgymond "élesebb" határvonalat ebből a szempontból. Gimis korunkban még az volt mindenkinek a legnagyobb gondja, hogy hogyan tölti majd az éppen aktuális péntek szombat estéket. Egyetemen pedig már mindenkinek volt egy saját kialakult, mondjuk felnőtt élete, és abba már nehezebben férnek be új emberek szerintem. Tizenévesen az ember kicsit "rá van kényszerítve", hogy szociális kapcsolatokat építsen, mert akkor van erre életében kb. először lehetősége. Huszonévesen ez a folyamat általában már befejeződött és már egyre nehezebben lehet egy másik ember életének a részévé válni. Ez az életkorral majd csak fokozódni fog szerintem, és majd néhány évtized múlva a huszas éveinkre fogunk úgy gondolni, hogy akkor még milyen könnyen tartottuk a kapcsolatot a haverokkal.

22/F

Sajnos teljesen átérzem, amiről írsz, mert az én életem is nagyjából hasonlít a tiédhez. A különbség annyi, hogy bennem nincs annyi erő / vagy más szemszögből nézve: bennem van annyi erő, hogy nemet tudjak mondani a felszínes kapcsolatokra. Ennek eredményeképpen viszont egyedül vagyok, egyetlen barátom sincs. Ennek az okát eléggé nehéz lenne meghatározni, de talán abban keresendő, hogy manapság elképesztően kevés embert érdekelnek a mély kapcsolatok, én viszont képtelen vagyok a semmiről fröcsögve korzózgatni tíz emberrel, akikhez néhány facebook-taggelésen, no meg a közös iskolán kívül semmi nem fűz. Én inkább járok mindenhová egyedül, bár alkalmanként ez nagyon megterhelő.

A fő kérdésedre válaszolva: próbálj olyan emberek felé nyitni az egyetemen, akikkel nem beszélnek sokan, akik jobbára egyedül vannak, mert bennük gyakran sokkal több érték rejlik, mint a nyájban bőszen bégető birkákban.

Egyébként én is faluról járok be Pestre tanulni, és itt a faluban még rosszabb a helyzet, hisz az emberek nem hogy nem akarnak,- nem is tudnak mély dolgokról beszélni...

Ha esetleg szeretnél velem barátkozni, örömmel állok rendelkezésedre.

24f