Teljesen elkeseredtem, nem érdekel semmi, hogy jutottam ideáig?

Egyszerűen odáig jutottam, hogy már nem érdekel semmi és senki, teljesen egyedül érzem magam. Mindig is félénk voltam és nehezen kommunikáltam idegenekkel, főleg lányokkal. De mára ez annyira elfajult, hogy meg se szólalok pl a munkahelyemen ahova nemrég kerültem. És már kibeszélnek, hogy milyen csendes vagyok. Ha meg beszélni kell akkor nem tudom magam kifejezni. A felesleges jópofizást meg egyenesen utálom és kerülöm is. Régen nem ilyen voltam. Vidám, jókedvű, nevetgélő gyerek, de mostanra ez mind eltűnt. Már csak akkor érzem jól magam ha iszok. Ha meg nem akkor egyszerüen megőrülök az egész élettől. Volt egy hosszútávú kapcsolatom aminek pár éve vége lett.Az is nagy csalódás volt.(Nem történt semmi, csak naívan azt hittem hogy örökké fog tartani) Talán még nem léptem túl ezen a dolgon? A barátaimban is sokszor csalódok. Itthon sem sokat beszélgetek már a szüleimmel. Már nem találok semmi örömöt ebben az életben. Mi lehet a baj? Mi történt velem? Mit tegyek, hogy jobb legyen?